Amerikai választás: biztonsági övek és légzsákok nélkül készül a világ Trump újabb elnökségére

Az alacsony növekedés, a magas adósságszint és az eszkalálódó háborúk szerepeltek ugyan hivatalosan a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank éves közgyűlésének napirendjén, a pénzügyi vezetők azonban legalább ennyi időt és energiát fordítottak annak megbeszélésére is, milyen hatással lehet Donald Trump esetleges visszatérése a Fehér Házba.

A republikánus amerikai elnökjelölt a legutóbbi felmérések szerint csökkentette a hátrányát vetélytársához, Kamala Harrishoz képest, szinte teljes holtverseny alakult ki közöttük, ami indokolja a felkészülést a Trump 2.0-ra.

A globális pénzügyi vezetők leginkább a beígért hatalmas vámemelések, a több ezermilliárdos újabb adósság és amiatt aggódnak, hogy Trump a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésének fokozásával visszafordítja az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, és felboríthatja a világ pénzügyi rendszerét.

Egyértelműen fogalmaznak a jegybankárok Donald Trump elnökségéről

„Úgy tűnt, mindenki aggódik a nagyfokú bizonytalanság miatt, hogy ki lesz a következő amerikai elnök, és milyen politikát fog folytatni” – ismerte el a Reutersnek Ueda Kazuo, a Bank of Japan kormányzója.

Egy másik jegybank vezetője névtelenséget kért, és egyértelműbben is fogalmazott: 

– mondta.

Ez egyértelműen létszik a pénzpiacokon is, ahol a részvényektől a bitcoinon át a mexikói pesóig előtérbe kerülnek azok az eszközök, amelyeknek nyernének Trump győzelmével.

A dollár több mint két és fél év óta a legnagyobb havi nyereséget produkálta, októberben eddig 3,6 százalékkal erősödött a főbb devizákkal szemben – Steve Englander, a Standard Chartered elemzője szerint 60 százalékban annak köszönhetően, hogy javultak Trump kilátásai a fogadási piacokon.

Roberto Campos Neto, a brazil jegybank vezetője szerint a dollárra érzékeny gazdaságban a Trump-párti piaci folyamatok máris inflációs hatást gyakorolnak.

Jön az újabb vámháború

A Federal Reserve legutóbbi 50 bázispontos kamatvágása normális körülmények között megnyugvást okozott volna a feltörekvő piacokon, mivel a pénzügyi feltételek javulását és az infláció nyomás enyhülését jelenti. Trump választási ígéreteinek betartása azonban egy évtized alatt legalább 7500 milliárd dollárral növelné az amerikai adósságot az eredetileg becsült 22 ezermilliárd fölött.

A nagyobb deficit növekvő adósságot jelent, ami hosszabb ideig tartja magasan a kamatlábakat, és hozzájárul, hogy erős maradjon a dollár. Az utóbbi kettő pedig nem tesz jót a feltörekvő gazdaságoknak – figyelmeztetett Mehmet Simsek török pénzügyminiszter. Az inflációs nyomás enyhülését megakasztotta a globális kereskedelmi háborúval kapcsolatos aggodalom is.

„Ha egy ország vámokat vet ki, feltételezhető, hogy a többi ország nem fog ugyanígy tenni, de ha mégis, és válaszul világszerte vámokat vet ki a többi állam is, akkor emelkednek az árak, és a dezinflációs folyamat nagy kihívást jelenthet központi bankok számára” – hangsúlyozta Lesetja Kganyago, a dél-afrikai jegybank elnöke.

Christian Lindner német pénzügyminiszter is arra hívta fel a figyelmet, hogy egy esetleges amerikai–uniós kereskedelmi háborúnak csak vesztesei lehetnek.

Trump-biztossá tenni Európát

Az Európai Unió levonta a korábbi tanulságokat a republikánus politikus első elnökségéből, és próbálja Trump-biztossá tenni a szervezetet, ami szükséges is, mivel a kontinens most az ukrajnai háború miatt sérülékenyebb helyzetben van, mint 2016 és 2020 között volt. A volt elnök ráadásul azt ígéri, hogy folytatja izolacionista, „Amerika az első” politikáját, sőt, annak olyan extrém verzióját, amelyet az első ciklusa alatt nem tudott megvalósítani. 

Trump nem volt felkészülve rá, hogy megnyeri a 2016-os választást, így kénytelen volt a párt vezető személyiségeire hagyatkozni, valamint tábornokokra, akiket beemelt az adminisztrációjába, hogy erőt sugározzon, de ezek az emberek nem voltak annyira kompromisszumkészek a normák terén, mint ő. Ők voltak a „felnőttek a szobában”, ha úgy tetszik, és behúzták a féket néhány olyan, leginkább bomlasztó változtatásnál, amelyet végre akart hajtani – nyilatkozta a France24-nek francia hírügynökség Oscar Winberg, a finnországi Turku Institute for Advanced Studies amerikai politikával foglalkozó szakértője.

„Most azonban már volt négy, sőt nyolc éve felkészülni, és konzervatívokkal és lojalistákkal akarja feltölteni az adminisztrációját, elbocsátani azokat a közalkalmazottakat, akik pedig nem politikai kinevezettek. Szóval eltűnnek a védőkorlátok, a korábban meglévő biztonsági övek és légzsákok” – tette hozzá.

Visszaütni keményen

Ukrajna támogatása és a NATO jövője mellett a beígért vámok okozzák a legnagyobb fejfájást európai vezetőknek. Kína esetében ezek 60, az európai áruknál pedig 10 százalékosak lehetnek, és közgazdászok figyelmeztetése szerint kereskedelmi háborút robbanthatnak ki.

Bár az EU próbál új kereskedelmi megállapodásokat kötni más országokkal, hogy csökkentse a függőségét az amerikai fogyasztóktól, Winberg szerint „nem számít, mennyire készülsz fel, ha egy kiszámíthatatlan ember van a Fehér Házban”.

Megelőző stratégiája nincs is Brüsszelnek, csak játékterve arra az esetre, ha reagálnia kell. 

„Gyorsan és keményen vissza fogunk vágni” – mondta egy magas rangú európai diplomata a Politicónak. Wingberg szerint azonban Trump győzelme összességében „nagyon rossz” lenne az öreg kontinens liberális és demokratikus támogatói számára.