Az orosz–ukrán háború 956. napja: megvan a mesterterv Ukrajna NATO-csatlakozására – Putyin gyűlölni fogja

Egyre nyíltabban beszélnek arról nyugati körökben, hogy Ukrajna az aktív orosz–ukrán háború ellenére is tud csatlakozni a NATO-hoz. A mesterterv részleteiről a nagy befolyású angolszász lap, a Financial Times számolt be.

Előzetesen érdemes emlékeztetni rá, hogy maga az elképzelés hosszabb ideje kering, a Világgazdaság is többször beszámolt róla. Csehország közismerten atlantista elnöke egy augusztusi interjújában azt vetette fel, hogy Ukrajna NATO-csatlakozásának nem feltétele, hogy az egész területét ellenőrizze. Petr Pavel egészen pontosan úgy fogalmazott a Novinky.cz hírportálon és a Právo című független cseh baloldali napilapban megjelent cikkben, hogy Ukrajna belépésének a NATO-ba nem kell, hogy feltétele legyen az orosz agresszió ellen küzdő ország egész területének ellenőrzése.

A NATO tagállamainak vezetői júliusi washingtoni csúcstalálkozójukon tagságot és hosszú távú katonai támogatást ígértek Ukrajnának, de konkrét meghívót a NATO-ba az ország nem kapott. Vagyis a cseh köztársasági elnök mondatai merőben újszerűen hatottak. A mesterterv lényege, hogy amennyiben valamiféle adminisztratív határok születnek, akkor ezek ideiglenesnek elismerhetők, így Ukrajna az akkor általa ellenőrzött területtel felvételt nyerhet a NATO-ba.

Mindez nem precedens nélküli, az egykori Német Szövetségi Köztársaság NATO-csatlakozása hasonlóan ment végbe. Németországot a II. világháború után kettéosztották. Bár Németország egy része szovjet megszállás alatt volt, az ország maradék részét már 1955-ben felvették a NATO-ba.

Putyin gyűlölni fogja: megvan a mesterterv az ukrán NATO-csatlakozáshoz

A Financial Times azonban most konkrétumokat is nyilvánosságra hozott. Azt állítja, hogy a nyugatnémet modell Ukrajnára való alkalmazását több mint 18 hónapja vitatják magasszintű külpolitikai berkekben. A folyamat azért érhetett most fordulóponthoz, mert Ukrajna új stratégiát választott: Volodimir Zelenszkij elnök arra kéri szövetségeseit, hogy katonailag és diplomáciailag erősítsék meg kezét, hogy Oroszországot tárgyalóasztalhoz ültesse. 

Nyugati diplomaták és ukrán tisztviselők arra jutottak, hogy a béketárgyalások alapját értelmes biztonsági garanciák képezhetik. Ez alatt az értik, hogy az oroszok de facto megtartják az elfoglalt ukrán terület egészének vagy egy részének ellenőrzését. De jure azonban ezt nem ismernék el, hiszen az súlyosan aláásná a nemzetközi jogrendet. Azonban hallgatólagosan elfogadják, hogy ezeket a területeket a jövőben diplomáciai úton lehet visszaszerezni.

– szögezte le egy neve elhallgatását kérő nyugati diplomata. Csakhogy z USA attól tart, hogy a NATO-szerződés 5. cikke szerinti kölcsönös védelmi garanciák felajánlásával az orosz–ukrán háború vége előtt a nyugati tagállamok bevonódnának a direkt harcokba. Viszont egyre több NATO-ország ezt nem így látja. Maga Jens Stoltenberg, a lköszönő norvég főtitkár is arról beszélt a napokban, hogy van erre a kockázatra gyógymód. 

Kiemelte, hogy az Egyesült Államok által Japánnak nyújtott biztonsági garanciák nem terjednek ki a Kuril-szigetekre, amelyek közül négyet Japán sajátjának tart, de amelyeket a Szovjetunió 1945-ös elfoglalása után Oroszország ellenőriz. "Ha van akarat, vannak módok a megoldás megtalálására. De szükséges annak a meghatározása, hogy az 5. cikkre való hivatkozás meddig terjed ki".

Azt viszont az elképzelés legtöbb támogatója is elismeri, hogy Moszkva és Putyin gyűlölné ezt az utat, éppen ezért súlyos eszkalációval fenyeget, ha Ukrajnát ilyen módon felveszik a NATO-ba. Hiszen ez garantálná Ukrajna szuverenitását és lehetővé tenné számára a nyugati elköteleződést. Ezek pedig éppen azok a célok, amelyek teljesülését Vlagyimir Putyin meg akarja akadályozni.

Az amerikai hidegháborús történésztől, Mary Sarotte ellenben azzal érvel, hogy a NATO-tagság feltételeit az egyéni körülményekhez lehet igazítani. Norvégia így megígérte, hogy nem helyez el NATO-bázist a területén, amikor alapító tag lett. Szerinte Ukrajnának

• meg kell határoznia egy katonailag védhető határt,
• bele kell egyeznie abba, hogy állandóan nem állomásoztat csapatokat vagy nukleáris fegyvereket a területén (hacsak nem fenyegeti támadás), 
• és lemondani a határon túli erőszak alkalmazásáról, kivéve önvédelem céljából.

Az ilyen feltételek melletti NATO-tagságot kész tényként fogják bemutatni Moszkvának.