Gyakori az összehasonlítás a két legnagyobb ázsiai hatalom, Kína és Japán között. A kínai nagy menetélésnek úgy tűnik vége, a Mennyei Birodalmat gazdasági sokkok tépázzák. Japán ezzel szemben feljövőben van, úgy tűnik végre sikerül kikecmeregnie az évtizedekig tartó gazdasági bénultságból és a deflációs spirálból.
Az elmúlt 20-30 év egyik globális uralkodó narratívája az volt, hogy Kína elkerülhetetlenül utoléri és végül háttérbe szorítja az Egyesült Államokat, mint a világ legnagyobb és legdinamikusabb gazdaságát. Ez a nézet mára erősen megkérdőjeleződött. A pénzügyi válság utáni korszak különösen eufórikus volt Kínával kapcsolatban, mivel az folyamatosan cáfolta a pesszimisták véleményét - foglalja össze a helyzetet a Financial Times.
Kína GDP-je 2010 eleje és 2020 vége között folyó dollárban kifejezve mintegy 11,6 ezer milliárd dollárral nőtt. Ez nagyjából annyi, mintha egy évtizeden keresztül minden évben (!)
- majdnem négy brit vagy indiai,
- majdnem három német,
- több mint két japán
- és egy indonéz országot adnánk hozzá.
Hihetetlen fejlődést láthattunk.
Mára már viszont teljesen megváltott a helyzet. A Kínáról érkező hírek kísértetiesen hasonlítanak a pár éve-évtizede Japánról szóló tudósításokhoz: túlfújt hitelállomány, rossz gazdasági szerkezet, deflációs veszélyek, lehangoló növekedési ráta, kedvezőtlen demográfiai folyamatok.
Reménytelennek tűnik beelőzni az Egyesült Államokat
A Barclays elemzői szerint: Kína felgyorsult gazdasági fejlődése Japán háború utáni gazdasági csodájára emlékeztetett. Ráadásul egyes vélemények szerint Kína 2035-re a világ legnagyobb gazdaságaként megelőzi az Egyesült Államokat. Miután azonban évtizedekig gyorsan csökkentette a lemaradását az USA-hoz képest, 2022 óta Kína elkezdett teret veszíteni. Az USA gazdaságának megelőzése ma már távoli reménynek tűnik; a gyengülő munkaerőpiac, a csökkenő vállalati nyereségesség, a visszaeső ingatlanpiaci tevékenység és a kedvezőtlen adósság-deflációs dinamika aggodalmat kelt Kína hosszabb távú növekedési kilátásaival kapcsolatban.
Úgy véljük, hogy Kína adósságleépítése még csak most kezdődött, és 2030 előtt valószínűleg nem fejeződik be, ami azt jelenti, hogy a fogyasztás és a beruházások strukturális ellenszele továbbra is fennmarad.
- írták a nagybank közgazdászai.
A Goldman Sachs nemrég megjegyezte, hogy Kína eladósodottsága (beleszámolva a gazdasági szereplőket és az államot is) valójában ismét növekszik, és valószínűleg idén átlépi a GDP 300 százalékát. A piacok is érzik ezt A 10 éves kötvények hozamában még viszonylag nagy, bár csökkenő a különbség Kína és Japán között. A hozamgörbe hosszabb végén azonban már erősen megjelennek a Kínával kapcsolatos pesszimista várakozások, elemzők szerint a két görbe közel jár ahhoz, hogy keresztezze egymást.
Az 1990-es évek eleji Japán és a mai Kína között számtalan párhuzam van - állapította meg elemzésében a Barclays. Bizonyos szempontból Kína mostanra inkább tűnik japánnak, mint Japánnak. A japán gazdasági stagnálást a szakirodalom japanifikációnak (japanification) nevezi.
Ezt az állapotot a lassú növekedés, az alacsony infláció és az alacsony kamatláb kombinációja jellemzi, amelyet romló demográfiai tendenciák kísérnek.
Kína japánabb Japánnál
E jelenség mérésére egy japán közgazdász, Ito Takatoshi bevezette a Japanification Indexet, amely az inflációs ráta, a nominális irányadó kamatot és a potenciális, valamint az aktuális GDP közötti különbséget méri. A Barclays közgazdászai a kínai gazdaságra való alkalmazáshoz kiigazították az indexet és a GDP helyett a munkaképes korú népesség növekedésével helyettesítették be. (Ennek hátterében az áll, hogy a GDP-re vonatkozó becslések módszertana országonként erősen eltérő tud lenni, a munkaképes korú népesség változása pedig a legalapvetőbb meghatározója a hosszú távú növekedésnek.)
A módosított index azt mutatja, hogy Kína gazdasága már japánabb a japánnál.
Peking persze tökéletesen tisztában van ezzel a veszéllyel és egy sor gazdaságélénkítő intézkedést vezetett be - ígért meg. Közgazdászok megjegyezik azt is, hogy Kínának még mindig sok előnye van az 1990-es évek Japánjával szemben, nem utolsósorban az, hogy tanulhatna abból, amit a szomszédja elrontott. A harmadik negyedévben a várakozások szerint 4,5 százalékra visszaeső év/év alapon számolt GDP azonban nem ebbe az irányba mutat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.