Már Kanada sem a régi: sokallják a migránsokat

A kanadaiak többsége 1998 óta először gondolja úgy, hogy túl sok migráns érkezik az országba, ami éles fordulat a hozzáállásban egy olyan országban, amely egykor szívesen fogadta az újonnan érkezőket. Némi magyarázattal szolgál a migráció ellenzésére, hogy a koronavírus-járvány vége óta özönlenek Kanadába a bevándorlók.

Az Environics Institute hosszú ideje készít felméréseket a migrációval kapcsolatos véleményekről, és a legfrissebb eredmények szerint tíz megkérdezettből majdnem hatan (58 százalék) egyetértenek azzal, hogy „túl sok a bevándorló Kanadában”.

Ezzel már második egymást követő évben emelkedik a túlzott migrációt ellenzők aránya, a tavalyihoz képest 14, 2022 óta 31 százalékponttal, ami a leggyorsabb változás két év alatt a felmérés 1977-es kezdete óta.

Súlyosbodó lakáshiány, emelkedő munkanélküliség

Az ország lakossága az év elején megközelítette a 41 milliót, majdnem 1,2 millió fővel nőtt egy év alatt, de ez nagyrészt a migrációnak köszönhető, hiszen 471 771 ember választotta tavaly Kanadát otthonául. Nélkülük a 3,2 százalékos emelkedés csupán 1,2 százalékos lett volna.

A rekordmértékű népességnövekedés azonban súlyosbította a lakáshiányt, felhajtotta a lakásbérleti díjakat, megterhelte a közszolgáltatásokat és felnyomta a munkanélküliségi rátát, amely 6,6 százalékkal csúcsra ugrott idén augusztusban.

Ezek a változások pedig megkérdőjelezik azt a régóta tartó meggyőződést, hogy a tömeges bevándorlás előnyt biztosít Kanadának az elöregedő munkaerő pótlásáért folytatott globális versenyben – emlékeztetett a Bloomberg.

Kénytelen lépni a kormány a migráció ügyében

Justin Trudeau miniszterelnök kormányát egyre több kritika éri amiatt, hogy elveszítette a bevándorlás feletti ellenőrzést, ezért kénytelen lépni: november 1-jén jelentik be az új bevándorlási kereteket, az előzetes hírek szerint korlátozzák a diák- és munkavállalási vízumok kiadását és csökkentik a menedékkérők számát.

A felmérés eredményei azonban azt mutatják, hogy az eddigi erőfeszítések nem tudták megfordítani a bevándorlás támogatottságának tavaly kezdődött erőteljes csökkenését.

„A bevándorlás növekedése egy olyan időszakban történik, amikor az emberek egyre kevésbé érzik biztonságosnak az anyagi helyzetüket – összegezte Keith Neuman, a jelentés szerzője. – Csökkenti a bizalmat az a tény is, hogy egy népszerűtlen kormány felelős egy olyan jelenségért, amely miatt az emberek egyre nyugtalanabbak. A tényezőknek ezt a kombinációját még nem igazán láttuk korábban.”

Nem hiszik, hogy a bevándorlás fellendíti a gazdaságot

A kanadaiak már abban sem hisznek, hogy a bevándorlás fellendíti az ország gazdaságát. Tíz kanadaiból most kevesebb mint hét (68 százalék) gondolja úgy, hogy a migráció pozitív hatással van a gazdaságra, és az arányuk már a második egymást követő évben csökken az akkori több mint 80 százalékról. Különösen a 18 és 29 év közöttiek szkeptikusak.

Egyre jobban aggódnak amiatt is, hogy kiket fogadnak be az országba, és azok mennyire tudnak beilleszkedni a kanadai társadalomba. Elsősorban azokat látják szívesen, akik különleges képesítéssel rendelkeznek hiányszakmákban (73 százalék), illetve jó iskolai végzettséggel, és végleg letelepednek az országban (64 százalék).

Nem mindenki menekült, aki annak vallja magát

Egyre többen gondolják úgy, hogy nem igazi menekültek azok, akik annak vallják magukat – ma 43 százalék válaszolta ezt, ami 7 százalékpontos növekedés tavaly óta. 2023-hoz képes 9 százalékponttal, 57 százalékra ugrott azok aránya, akik szerint túl sok migráns nem veszi át a kanadai értékeket.

Mindkét kérdés az aggodalmak jelentős növekedését tükrözi többévnyi figyelemre méltó stabilitást követően, ráadásul nincs véleménykülönbség faji hovatartozás alapján, ugyanúgy gondolkodnak erről a különböző rasszokhoz tartozók és a magukat fehérnek vallók is.

Hasonlóképpen a kanadaiak növekvő kisebbsége véli úgy, hogy 

(39 százalék, 15 ponttal több, mint 2022-ben), és hogy a bevándorlás növeli a bűnözés szintjét Kanadában (35 százalék, 21 ponttal több, mint 2019-ben).

A kanadaiak még mindig nagyobb valószínűséggel mondják azt, hogy a bevándorlás jobbá teszi a helyi közösségüket (32 százalék), mint rosszabbá (14 százalék), de a vélemények egyenlege kevésbé pozitív, mint egy évvel ezelőtt.