Németországban a kiskereskedelmi forgalom augusztus 2,1 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. Havi szinten 1,6 százalékos növekedést regisztrált a német a statisztikai hivatal a júliusi 1,5 százalékos emelkedést követően. Az eladások az élelmiszernél (1,9 százalék) és a nem élelmiszereknél (1,1 százalék) is bővültek.
A kiskereskedelmi forgalom növekedése jó hír, de más téren egyelőre nincs ok az örömre: tavaly a magas energiaárak és a gyenge külföldi kereslet miatt az ország recesszióba süllyedt az év egészét nézve, a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékkal zsugorodott. A GDP az előző év azonos időszakához képest 0,2 százalékkal csökkent az idei első negyedévben, míg a második negyedévben stagnált.
A német kormány 0,2 százalékos csökkenésre módosította az idei évre vonatkozó GDP-előrejelzését. Ha beigazolódik a kormányzat várakozása, akkor Nyugat- és Kelet-Németország 1990-es újraegyesítése óta első ízben fordulna elő, hogy két egymást követő évben is visszaesik a gazdaság teljesítménye. Ehhez kapcsolóan érdemes megemlíteni, hogy a müncheni székhelyű Ifo Intézet szerint
Németország strukturális válságtól szenved.
Mindez azzal magyarázható, hogy a német gazdaság elvesztette versenyképességét: az olcsó orosz energiahordozókra és a fejlett német technológiára épülő modell Európa legerősebb gazdaságává tette Németországot, azonban az orosz–ukrán háború kitörése és a konfliktus miatt bevezetett szankciók következtében mindez megszűnt.
A termelés drágulása a versenyképesség elvesztésével járt együtt, így az ázsiai riválisok a versenyképesebb áraikkal kiszorítják a német vállalatokat a beszállítói pozíciókból. Az Európát sújtó energiaválságból semmit nem éreztek a Távol-Keleten, az ázsiai cégek pedig kihasználják a helyzeti előnyüket. Ennek következtében Németországban a vállalatok idén sorra jelentették be a leépítéseket és a gyárbezárásokat.
Ugyan a kiskereskedelmi forgalom bővülése és az infláció lassulása pozitív jel, de a válságot nem oldja meg. A német gyengélkedés Magyarország szempontjából is kedvezőtlen hír, mivel Németország az első számú kereskedelmi partnerünk, tehát a gyengélkedő német ipar a magyar gazdaságot is hátráltatja.
Két német óriásvállalatnál is a tengelyt akaszthat a tulajdonosokkal a munkavállalói érdekeket kőkeményen érvényesítő szakszervezet. A Thyssenkrupp vergődő acélgyártó üzletágánál az új tulajdonos megjelenésével elkerülhetetlenné váló, leépítésekkel, gyárbezárásokkal járó lépések verték ki a biztosítékot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.