Líbia csütörtöktől újraindítja az olajkitermelést, miután az észak afrikai országot irányító két kormány megállapodott abban, hogy kinevezik az olajbevételeket felügyelő központi bank új kormányzóját.
A líbiai helyzet megértéséhez vissza kell mennünk az időben: a 2011-es Arab Tavasz Tunéziában, majd Egyiptomban tört ki, az események több országra, így Líbiára is átterjedtek és polgárháborút robbantottak ki az országban. Az akkor 42 éve regnáló Moammer Kadhafi brutálisan fellépett a lázadók ellen, ami nemcsak a belső ellenzékéből, hanem a nyugati országokból is éles kritikákat váltott ki.
Az Egyesült Államokból, Törökországból, valamint több európai és az arab államból álló koalíció 13 éve beavatkozott a harcokba, győzelemre segítve a felkelőket. Kadhafit az ellenzéki milicisták tisztázatlan körülmények között agyonlőtték, majd a fiával, Mutasszim Kadhafival együtt ismeretlen helyre temették a sivatagban, hogy sírhelye ne válhasson zarándokhellyé.
A tartós béke azonban továbbra is elérhetetlen.
Az országot két kormány irányítja: Khalifa Haftar tábornok az ország keleti és déli részét uralja Bengáziból, míg Abdulhamid al-Dbaiba miniszterelnök és nemzetközileg elismert kormánya Tripoliból a nyugati országrészeket vezeti. Előbbit az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Szaúd-Arábia és Oroszország támogatja, utóbbit Törökország.
A heves harcok végül 2020. októberben tűzszünettel zárultak le, azóta csak kisebb összecsapások alakultak ki a felek között. A politikai káoszban a központi bank számít biztos pontnak, míg a nemzeti olajtársaság stabilan nyereséget termelő cégként áll a figyelem középpontjában. A jegybankot 2011 óta irányító Sadiq Al-Kabir mindkét kabinettel jó kapcsolat ápolt, őt Tripoliban azzal vádolták, hogy túlságosan közel került Haftarhoz.
A tripoli kormány néhány hete erőszakkal eltávolította Kabirt a pozíciójából és lecserélte a teljes vezetőséget. A lépés feldühítette Haftart, ezért augusztusban bejelentette, hogy leállítja az általa uralt olajmezőkön a termelést, amit Tripoliban törvénytelennek és zsarolásnak minősítettek. Líbiában az olajkitermelés felfüggesztését gyakran használják politikai követelések nyomatékosítására,
például 2011 óta legalább 28 alkalommal állt a munka az ország legnagyobb olajmezőjének számító El-Shararán.
A konfliktus végül nemzetközi közvetítők segítségével zárult le és Naji Issa személyében olyan szakember került a jegybank élére, akit mindkét kormány elfogad. Líbia Afrika legnagyobb bizonyított olajkészletével rendelkezik és napi 1,2 millió hordót fekete aranyat termel ki, ennek kiesése megdobhatná a világpiaci árakat.
Katari és németországi illetékesek arról tárgyalnak a Bloomberg meg nem nevezett forrása szerint, hogy katari ellenőrzés alá kerülhetnek az oroszországi Rosznyefty Németországban elkobzott olajipari eszközei. A kérdéses vagyonelemeket jelenleg a németországi energiaszabályozó hatóság felügyeli.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.