Svédország kifordítja a zsebét – lazítják a költségvetési szabályokat

Svédország többet költene, elsősorban a védelmi célokra és a leromlott infrastruktúra helyreállítására. A hadsereg megerősítésére az orosz–ukrán háború miatt van szükség. Emellett a Svédországban példátlan erőszakhullám miatt a rendőrség büdzséjét is emelni kell, valamint a börtönférőhelyek számának bővítése is szükséges. 
A Covid-járvány rámutatott a svéd egészségügyi rendszer hiányosságaira, emellett egyes országrészek infrastruktúrájához sem nyúltak több évtizede.

Azért lazaságról nincs szó

A megállapodás szerint immár egyensúlyi költségvetést is megengednek, ugyanis eddig a bevételnek  a  GDP 0,33 százalékával felül kellett múlnia a kiadásokat.  Így tehát nagyjából 25 milliárd korona  ( 1 SEK – 35 Ft) elköltését teszik lehetővé. Az új szabályok 2027-től, a következő általános választások utáni évtől lépnek életbe.

Az államadósság a GDP 30 százalékát teszi ki Svédországban, ez az egyik legalacsonyabb Európában.

A változtatást a nyolc parlamenti pártból hat támogatja. A Baloldal és a Zöld Párt ugyanakkor nagyobb lazítást szeretett volna elérni, ők egyenesen hiánnyal akarták volna működtetni az államháztartást, hogy bőségesen legyen forrás a nagy éghajlatvédelmi beruházásokra.

A fiskális politikai keretek között szerepel egy adóssághorgony is, amely előírja, hogy az államadósságnak a GDP 35 százaléka körül kell lennie, a Svéd Iparágak Szövetsége, az ország legnagyobb üzleti lobbija amellett érvelt, hogy a horgonyt 40 százalékra emeljék, és ez legyen a fiskális politika kiemelt célpontja.