Ausztrália növeli rakétavédelmi képességeit, nagy hatótávolságú csapásmérő képességét, bővíti a fegyverkészleteket és a legközelebbi szövetségeseihez irányuló exportot, együttműködik az Egyesült Államokkal, Japánnal és Dél-Koreával, hogy hozzájáruljon a regionális stabilitáshoz, mivel a régió egy új rakétakorszakba lépett.
„Miért van szükségünk több rakétára? Az Egyesült Államok és Kína közötti stratégiai verseny az ausztrál biztonsági környezet elsődleges jellemzője” – idézte a Reuters Pat Conroy védelmi ipari minisztert, aki a canberrai National Press Clubban mondott beszédet.
Kína szeptemberben egy interkontinentális ballisztikus rakétát lőtt ki, amely több mint 11 ezer kilométert tett meg, hogy Ausztrália északkeleti részén, a Csendes-óceánban landoljon.
Conroy szerint az indiai–csendes-óceáni térség egy új rakétakorszak küszöbén áll, ahol a rakéták egyben „a kényszerítés eszközei” is. Különösen aggasztónak nevezte a rakéta becsapódási helyét, az 1986-ban hatályba lépett rarotongai szerződés értelmében ugyanis a Csendes-óceán atomfegyvermentes övezet.
Bejelentette, hogy
Ausztrália SM–6 rakétákat telepít a haditengerészet rombolóflottájára,
hogy ballisztikus rakéta elleni védelmet biztosítson. A hónap elején állapodtak meg az Egyesült Államokkal arról, hogy hétmilliárd ausztrál dollár értékben vásárolnak SM–2 IIIC és SM–6 nagy hatótávolságú rakétákat a haditengerészet számára. (Egy ausztrál dollár 246,5 forint.)
Szintén korábban jelentették be azt is, hogy a következő évtizedben 74 milliárd ausztrál dollárt fognak rakéták beszerzésére és rakétavédelemre költeni. Ebbe beletartozik az a 21 milliárd ausztrál dollár is, amelyet új hazai gyártási kapacitás finanszírozására költenek.
Meg kell mutatnunk a potenciális ellenfeleknek, hogy az Ausztrália elleni ellenséges cselekmények nem lennének sikeresek, sem pedig fenntarthatók, ha a konfliktus elhúzódna
– mondta Conroy a beszédében.
A kínai fenyegetés miatti ausztrál fegyverkezés egy ideje már megkezdődött. Ausztrália 316 millió ausztrál dollárt fordít az irányított többszörös rakétaindító rakétarendszerek (GMLRS) helyi gyártási kapacitásának létrehozására a Lockheed Martinnal partnerségben, hogy 2029-től exportra is gyárthassák a gyorsan bevethető, felszín feletti fegyvereket.
A gyár évi 4000 GMLRS gyártására lesz képes, ami a jelenlegi globális termelés negyedét jelenti.
Együttműködnek a francia Thalesszel is, hogy az ausztrál kormány tulajdonában lévő benallai lőszergyárban az amerikai hadsereg által is használt 155 milliméteres M795-ös tüzérségi lőszert gyártsanak. Ez lesz az első ilyen üzem az Egyesült Államokon kívül, a termelés 2028-ban indul, és a teljes kapacitása évi 100 ezer lövedék lesz.
A miniszter ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy az ukrán hadsereg tavaly naponta 10 ezret használt fel 155 milliméteres tüzérségi lövedékekből, ami meghaladta az európai termelést.
Ausztrália emellett augusztusban a norvég Kongsberg Defence vállalattal is megállapodott arról, hogy közösen fognak nagy hatótávolságú haditengerészeti csapásmérő rakétákat gyártani az ország keleti partjainál fekvő Newcastle városában. Ez lesz a Kongsberg egyetlen külföldi telephelye, az üzlet értéke a Defence Connect tudósítása szerint 850 millió dollár.
Egy olyan világban, amelyet az ellátási lánc megszakadása és a stratégiai sebezhetőség jellemez, Ausztráliának nemcsak több rakétát kell beszereznie, hanem többet is kell gyártania itthon
– tette hozzá.
Az év végére az ausztrál haditengerészet is rendelkezni fog Tomahawk rakétákkal, amelyek hatótávolsága 2500 kilométer, ami tízszeresére növeli a flotta fegyverzetének hatótávolságát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.