Bajban az ukrán acélipar, elvághatják az oroszok a szénellátást

Az orosz erők közelednek a stratégiai fontosságú kelet-ukrajnai ellátási központhoz, Pokrovszkhoz, és az ország egyetlen olyan bányája felé, ahol kokszot bányásznak. Az utóbbi elfoglalása súlyos csapás lenne az ukrán acélipar számára.

A Reuters tudósítása szerint orosz csapatok mintegy 12 kilométerre közelítették meg Pokrovszkot, a lakosok ezrei menekültek el. A város elfoglalásával kulcsfontosságú közúti és vasúti összeköttetések szakadhatnak meg.

Pokrovszk központjától tíz kilométerre nyugatra található ráadásul az a bánya, ahol a kokszgyártáshoz szükséges szenet termelnek ki. Ez a koksz elengedhetetlen az acélgyártáshoz, amely a mezőgazdaság után Ukrajna második legfontosabb devizabevételi forrása.

Fontos devizabevételi forrás az ukrán acélipar

Az ország az év első nyolc hónapjában majdnem kétmilliárd dollár értékben exportált acélt. (Egy dollár 368,2 forint.) 

figyelmeztetett Olekszandr Kalenkov, az ukrán gyártók szövetségének vezetője.

„Az év végéig akár 7,5 millió tonna acélt is előállíthatunk, jövőre pedig 10 millió fölötti mennyiséget vártunk” – mondta Kalenkov a hírügynökségnek. „De ha elveszítjük Pokrovszkot, akkor 2-3 millió tonnára fogunk visszaesni” – tette hozzá.

A vészjósló figyelmeztetés emlékeztet arra, hogy az orosz invázió Ukrajna gazdaságát is célba veszi, és nemcsak területi, hanem egzisztenciális fenyegetést is jelent.

Honnan szerezzék be a szenet?

Az ukrán kokszszövetség vezetője, Anatolij Sztarovoit elmondta, hogy az ország tavaly mintegy 3,5 millió tonna kokszot termelt, és kizárólag Pokrovszkban bányászott kokszszénnel dolgozott.

– panaszkodott.

Ukrajnának ugyan több mélyvízi kikötője is van a Fekete-tengeren, de az acélgyártóknak nehéz lenne nagyobb mennyiségű szenet importálniuk ezeken keresztül a háborús kockázatok miatt. Ráadásul ezeket a kikötőket inkább exportra, mint importra építették.

Lesz import, de nem elég

Kalenkov szerint ez az acélgyártók termelési költségeit is megnövelné. „Természetesen lesz import, de nem elegendő mennyiségben” – fogalmazott. A legvalószínűbb alternatív beszerzési forrás az Egyesült Államok és az afrikai országok, köztük Dél-Afrika – tette hozzá.

Néhány gyártó elővigyázatosságból már készleteket halmozott fel az esetleges ellátási zavarokra készülve. Ukrajna legnagyobb acélgyártója, az ArcelorMittal Kryvyi Rih közleményben tudatta, hogy sikerült pótolnia a szén helyi piacán kialakult hiányt importált nyersanyaggal, és nagy tartalékokat halmozott fel.

Zelenszkij szülővárosában is egyre több a gond

A Neue Zürcher Zeitung szerint azonban a Volodimir Zelenszkij elnök szülővárosában működő gyár is egyre súlyosabb problémákkal küzd a háború két és fél éve után, rendszeresek az áramkimaradások, nincs elég munkás és megrendelő. Jelenleg mintegy 18 ezer ember dolgozik itt – a szovjet időkben (még Krivoj Rogként) háromszor ennyinek adtak munkát.

A háború előtt az itt gyártott acél 85 százalékát exportálták, használták a terméküket a világ legnagyobb épülete, a dubaji Burdzs Kalifa építéséhez is.

Csökken az ukrán acél versenyképessége

Az viszont biztos, hogy ha importból kell pótolni a pokrovszki kokszszenet, az

Ukrajna 2024 január–augusztusában több mint 4,3 millió tonna hengerelt acélterméket állított elő, amelynek 66 százalékát exportálták. Az acélgyártók szakszervezetének adatai szerint az exportált mennyiség 72 százaléka az Európai Unióba ment.