Elon Musk lesz az új Kissinger, aki kibékíti az Egyesült Államokat és Kínát?

Elon Musk Donald Trumphoz fűződő, igen szoros kapcsolata és komoly kínai üzleti érdekei sokakban azt a reményt keltik, hogy az üzletember jó irányba befolyásolhatja a jövendő amerikai elnök álláspontját Pekinggel kapcsolatban. Elemzők azonban óvatosak a kérdésben.

Az biztos, hogy Musknak nagy befolyása van Trumpra, akinek a megválasztására vagyonokat költött: az ABC News értesülése szerint az elnökválasztás óta szinte minden napját Mar-a-Lagóban tölti, ott volt a család győzelmet ünneplő fotóján, vacsorázott a jövendő first ladyvel, és a hét végén golfozott Trumppal.

Még ennél is többet mond, hogy források szerint beleszólása van az új adminisztráció tagjainak a kiválasztásába is, elképzelhető, hogy ő maga is kap pozíciót. Emellett jelen volt Trump telefonbeszélgetésén Volodimir Zelenszkij ukrán és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel.

Peking érdeklődéssel figyel

Musk és Trump kapcsolata már az elnökválasztás előtt felkeltette Peking érdeklődését, mivel az üzletember egyik cége, a Tesla gigagyárat üzemeltet és megagyárat épít Kínában, így elemi érdeke, hogy ne mérgesedjenek el teljesen a két ország kapcsolatai.

„Az elmúlt hónapokban széles körben kíváncsian mérlegelték Kínában, vajon lehet-e Musk az új Henry Kissinger, aki segíthetne közvetíteni egy megállapodást Washington és Peking között” – nyilatkozta a CNBC-nek Scott Kennedy, a Center for Strategic and International Studies vezető tanácsadója. 

– tette hozzá.

Henry Kissinger tavaly hunyt el, ő volt az a diplomata, aki normalizálta a kapcsolatokat az Egyesült Államok és Kína között a hetvenes években. Mélységesen tisztelik Kínában, ahol rendszeresen találkozott vezető politikusokkal, még nem sokkal a halála előtt is fogadta őt Hszi Csin-ping elnök.

Nem teljesen megalapozatlanok a remények, hogy Musk valamilyen szinten betöltheti a Kissinger hagyta űrt, mert az üzletember is rendszeresen találkozik magas rangú pekingi vezetőkkel, mióta 2018-ban létrehozta az első teljes mértékben külföldi tulajdonban lévő gyárat Kínában. Legutóbbi, áprilisi látogatása során például tárgyalt Li Csiang kormányfővel, aki szerint a Tesla jó példa a kétoldalú együttműködésre.

Elon Musk megérti Kínát

Vang Ji-vej, a pekingi Renmin University nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója szerint olyan embert látnak Muskban, aki érti Kínát és az Egyesült Államokat is.

Vang szerint segíthet abban, hogy némi rugalmasságot szorgalmazzon a Trump által ígért vámok esetében, esetleg elérje azok teljes eltörlését is, támogassa, hogy kínai cégek gyárakat építsenek az Egyesült Államokban.

Musk ugyanis nemegyszer adott hangot az aggodalmának a két ország közötti feszültségek miatt, bírálta Joe Biden kormányát, amikor az év elején száz százalékra emelte a kínai elektromos autókra kivetett vámokat. A Biden-kormányzat egy sor olyan politikát vezetett be, amelyek célja, hogy a csúcstechnológiák gyártóit visszahozza az USA-ba, és amelyek közül Trump várhatóan sokat fenntart majd.

Egyetlen üzletember azonban kevés

Egyetlen üzletember azonban kevés ahhoz, hogy valódi hatást gyakoroljon az amerikai politikára, még ha a világ leggazdagabb embere is, és az új elnök egyik legközelebbi szövetségese – figyelmeztetett Vang Huj-jao, a Center for China and Globalization nevű kutatóintézet alapítója.

Szerinte inkább prominens üzleti vezetők és ötletadók, köztük Musk mellett Tim Cook, az Apple vezérigazgatója és Stephen Schwarzman, a Blackstone Group elnök-vezérigazgatója működhetne „Kissingerek csoportjaként”. Az utóbbi kettő szintén rendszeresen találkozik kínai vezetőkkel, akik gyakran emlegetik őket a kétoldalú üzleti és kereskedelmi kapcsolatok pozitív példáiként.

A befektetők a fontosak, nem a nemzeti érdek

Az ilyen „informális közvetítők” számára azonban az elsődleges kötelezettség a részvényesek, nem pedig a nemzeti érdekek szolgálata – emlékeztetett Dewardric McNeal, a Longview Global kutató és tanácsadó ügyvezető igazgatója és vezető politikai elemzője. 

Nem vált be a próbálkozás Trump első terminusa idején sem, amikor Steve Wynn ingatlanfejlesztő próbálkozott vele: kevés hatása volt a politikára, az igazságügyi minisztérium viszont kínai lobbistaként próbálta meg őt regisztráltatni.

„Musk kinyithat bizonyos ajtókat, de a kiszámíthatatlansága és határozott, olykor ellentmondásos nézetei nem feltétlenül illeszkednek egyik ország diplomáciai vagy stratégiai érdekeihez sem” – tette hozzá.

Ellensúly egy keményvonalas nemzetbiztonsági tanácsadó

Ellensúlyként pedig ott lesz a külügyminiszteri poszt várományosa, Marco Rubio, és Michael Waltz floridai képviselő, akit Trump nemzetbiztonsági tanácsadónak kért fel, és aki keményvonalas Kínát illetően. Waltz háborús veterán, a Virginia Military Institute-on végzett, többek között a különleges egység tagjaként 27 évet szolgált a hadseregben és a Nemzeti Gárdában, ő volt az első zöldsapkás, akit beválasztottak az amerikai képviselőházba.

Támogatta Trump próbálkozását a 2020-as választási eredmény semmissé tételére, a koronavírus-járvány eredetének eltitkolása és az ujgurok elnyomása miatt szorgalmazta a 2022-es pekingi téli olimpia bojkottját – emlékeztetett az AP amerikai hírügynökség.