Keményvonalas lesz Trump külpolitikája
Donald Trump a várakozások szerint hamarosan bejelenti külpolitikája kulcsfiguráit. A kiszivárgott hírek szerint Mike Waltz floridai kongresszusi képviselőt választja nemzetbiztonsági tanácsadójává, Marco Rubio floridai szenátort pedig külügyminiszternek jelöli. Trump külpolitikája keményvonalas lesz – állítják a Financial Timesnak az ügyhöz közel álló személyek.
Rubio keményvonalas álláspontot képvisel Iránnal és Kínával szemben, a szenátus külügyi bizottságának tagja.
Kubai származású, ő lenne az első latin-amerikai, aki Washington legfőbb diplomatájaként szolgálna.
Az 50 éves Waltz, kitüntetett katonai veterán, erősen kritizálja a NATO-t és Kínát. Ha elfoglalná a posztot, nagy szerepe lehetne Washington ukrán és közel-keleti helyzettel kapcsolatos politikájának alakításában. A hadsereg különleges alakulatának nyugalmazott tisztje többször szolgált Afganisztánban, a Közel-Keleten és Afrikában.
Trump külpolitikája gyökeres fordulatot jelez
Összességében, ha valóban őket jelöli Trump, tartja magát a kampányban megígértekhez – alapvetően szakít Biden külpolitikájával. Waltz és Rubio azonban nem számít megrögzött izolacionistának. Matt Turpin, a Hoover Institution vendégkutatója és a Trump-kormányzat Nemzetbiztonsági Tanácsának korábbi Kína-igazgatója megjegyezte, hogy Rubio, aki 2016-ban indult a republikánus elnökjelöltségért, egyike volt azoknak, akik a legkorábban hívták fel a figyelmet a „fenyegető Kínai veszélyre”, Peking globális hatalmi ambícióira.
Ez azt sugallja, hogy Trump nagyon kemény nyomást fog gyakorolni a kínai kommunista pártra, ahogyan azt az első ciklusa alatt is tette
– mondta Turpin.
A kormányzat más vezető tisztségeivel ellentétben a nemzetbiztonsági tanácsadói posztra nem kell a szenátus megerősítése, ami azt jelenti, hogy Waltz azonnal munkába állhat, amint Trump januárban az újabb négyéves ciklusra felesküdött.
Felnőtt a „kis Marco”
Első kormányzása alatt Trump négy nemzetbiztonsági tanácsadót is elfogyasztott. Első választottja, Michael Flynn volt katonai hírszerző tiszt kevesebb mint egy hónapig maradt hivatalban, miután beismerte, hogy hazudott az FBI-nak egy orosz diplomatával való kapcsolatáról. Flynnt H. R. McMaster, John Bolton és Robert O’Brien követte.
Hétfőn a megválasztott elnök megerősítette, hogy felkérte Elise Stefanik New York-i kongresszusi képviselőnőt, hogy legyen az Egyesült Államok következő ENSZ-nagykövete.
Trump a 2016-os republikánus előválasztáson szóváltásba keveredett Rubióval, „kis Marco”-nak nevezte, de később, 2024-ben a floridai szenátort potenciális alelnökjelöltjének tekintette.
Rubio kezdetben határozottan támogatta a Kijevnek nyújtott segítséget, de áprilisban az Ukrajnának, Tajvannak és Izraelnek szánt 95 milliárd dolláros segélycsomag ellen szavazott, arra hivatkozva, hogy a törvényjavaslat nem tartalmaz határbiztonsági rendelkezéseket.
Szeptemberben az NBC-nek azt mondta, hogy
- nem áll Oroszország oldalán… de az ukrajnai háborúnak csakis egy tárgyalásos rendezéssel lehet véget vetni.
- A múlt héten kijelentette, hogy a harcok „patthelyzetbe” kerültek.
- Waltz szkeptikusan nyilatkozott az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatásról, és felszólította a NATO-országokat, hogy költsenek többet a kollektív védelemre.
- Támogatta Trump azon állítását is, hogy a megválasztott elnök már kormányzása „első napján” képes lesz véget vetni az ukrajnai harcoknak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.