Donald Trump meghatározza az európai államok költéseit

Donald Trump akkora győzelmet aratott a múlt heti amerikai választásokon, amire két évtizede nem volt példa. Trump nemcsak az elektori szavazatokat nyerte fölényesen, de a választók többsége is rá szavazott. Ilyen legutóbb George W. Bushnál fordult elő. Ráadásul Trump republikánus pártja többséget szerzett a szenátusban és nagy eséllyel a képviselőházban is, azaz a törvényhozást alkotó kongresszus mindkét házában. Ez az erős felhatalmazás az európai országok védelmi kiadásaira is kihat.

A kapcsolat Donald Trump és az európai védelmi kiadások között

Donald Trump legfőbb választási ígérete az volt, hogy naggyá teszi Amerikát, mégpedig úgy, hogy a nagyvilág történései helyett az amerikai polgárokkal foglalkozik, így az Egyesült Államok külföldi jelenlétéből visszavesz. A politikus kilátásba helyezte, hogy letekeri az amerikai részvételt a NATO-ban, ha az európai kormányok nem költenek többet a védelmükre. Előző elnöksége alatt Trump nem is titkolta, hogy szerinte az Egyesült Államok méltatlanul nagy terhet visel a NATO védelmi költségvetéséből.

Európa országai egyre többet költenek a védelmükre, amióta fokozódott az orosz–ukrán háború, az erőfeszítéseiket pedig megerősítették, ahogy Donald Trump egyre jelentősebb szereplővé vált az amerikai elnöki székért folytatott harcban. Igaz, ehhez hozzátett az is, hogy Joe Biden jelenlegi elnök is egyre inkább arra sarkallja Európát, hogy növelje a védelmi kiadásait.

A befektetők arra számítanak, hogy Trump fölényes győzelme és a kongresszus republikánus irányítása még inkább afelé tereli az európai szereplőket, hogy maguk oldják meg a kontinens védelmét, mivel Amerika támogatása bizonytalanná vált.

A piac végleg beárazta Trump kampánybeszédeit, miszerint az Egyesült Államok várhatóan kevesebbet fordít a NATO-ra, ami egyben lehetőséget jelent az európai védelmi cégeknek. A Leonardo olasz védelmi vállalat részvényei 17 százalékot, a Rheinmetall német fegyvergyártóé 22 százalékot, a német védelmi érzékelők gyártására specializálódott Hensoldt árfolyama pedig 18 százalékkal emelkedett egy hét alatt.

Európa fizet, de a saját lábára is áll

Az Egyesült Államok jelenleg évente mintegy 40 milliárd euró értékben nyújt katonai támogatást Ukrajnának. Ez az Európai Unió GDP-jének 0,25 százalékát teszi ki. Trump már jelezte, hogy ezt a ráfordítást megnyesné.

A Goldman Sachs befektetési bank úgy számol, hogy ha az európai uniós tagállamok teljesítik a NATO elvárását, hogy legalább 2 százalékot költsenek a GDP-jük arányában a védelemre, és azon felül még Ukrajnát is szeretnék támogatni, akkor a bruttó hazai termékük további 0,5 százalékát is katonai kiadásokra kellene fordítaniuk.

Hétfőn Annalena Baerbock német külügyminiszter szorgalmazta, hogy a NATO-tagországok többet költsenek védelemre a GDP arányában elvárt 2 százaléknál. Szeptemberben Boris Pistorius német védelmi miniszter pedig azt javasolta, hogy országa ezt 3-3,5 százalékra emelje. Sőt, a Koerber-Stiftung Institute felmérése szerint a német lakosság 73 százaléka is úgy gondolja, hogy Németországnak növelnie kellene az európai biztonságra fordított kiadásokat – írja elemzésében az Euronews. 

Mivel a németek többsége növelné a katonai kiadásokat, akárki is alakít kormányt tavasszal, a megbízatásában ez is benne lesz Nora Müller, a Körber Foundation nemzetközi szakértője szerint.

Míg tavaly 10, addig idén már 23 NATO-tagország teljesíti a védelmi kiadások kívánt mértékét a 32-ből. A listát Lengyelország vezeti 4,1 százalékkal, amit Észtország követ 3,4 százalékkal és az Egyesült Államok 3,4 százalékkal. Magyarország a bruttó hazai terméke 2,1 százalékát fordítja erre a célra idén. Lengyelország a hadikiadásait jövőre tovább növelné.

A republikánus győzelem nemcsak a védelmi iparra hatott Európában, hanem az autóiparra is. Az európai autógyártók részvényeinek árfolyama zuhanni kezdett, mivel a befektetők újabb vámoktól tartanak a megválasztott elnök protekcionista kereskedelmi álláspontja miatt.