Újabb intervenció a jenpiacon?

A jen árfolyamába történő ismételt központi beavatkozás irányába mutatnak a japán kormányzat legfrissebb megnyilatkozásai. Takajosi Tanigucsi pénzügyminiszter-helyettes hétfői nyilatkozatában az ázsiai fizetőeszközt gyengítő határozott lépések szükségességéről szólt, ismételve ezzel a legutóbbi beavatkozást megelőző retorikai fordulatokat. A piac mérsékelten ugyan, de reagált a kijelentésre, úgy tűnik azonban, hogy a befektetők lassan kezdenek hozzászokni a hasonló kirohanásokhoz. A jen árfolyam-alakulása az elmúlt években a japán gazdaságpolitika gyakorlatilag egyetlen eszközévé vált, ennek oka elsősorban az ázsiai ország gazdaságának elhúzódó válságában keresendő. Sokak véleménye szerint a kurzus gyengítése lehet az, ami hozzásegítheti az országot egy újabb recesszió elkerüléséhez. Az idei év második harmadában ugyanis az export volumennövekedése a teljes gazdasági bővülés felét eredményezte. Japán gazdaságpolitikai vezetése évek óta küzd a deflációs folyamat megfordításáért is, mindeddig azonban sikertelenül.

Az első konkrét, az árfolyam szintjét befolyásoló lépésre az ország pénzügyi vezetése májusban szánta el magát: júniussal bezárólag 33,1 milliárd dollár értékben adtak el a japán devizából. Akkor a kurzus a 122 jenes dollárár környékén stabilizálódott a megelőző hetek 118 és 120 jenes kereskedési értékei után. Az elmúlt hét péntekén az árfolyam ismét megközelítette a 120 jenes dollárárat, jóllehet egy héttel korábban még 125 jen felett adták az amerikai deviza egységét. Az USA kedvezőtlen gazdasági megítélése, a tengerentúli gazdaság jelentősre duzzadt fizetésimérleg-passzívuma azonban egyik országnak sem kedvez: mindez ugyanis egyszerre gyengíti az amerikai fizetőeszközt, és nem kívánt módon erősíti a jent is. A jelek szerint a folyamat mozgásirányának meghatározásában a japán gazdasági vezetésnek nem sok szerepe akad. Nem véletlen tehát, hogy az ázsiai kormányzat az elmúlt hónapban már többször felvetette a beavatkozás lehetőségét. A Bank of Japan és a pénzügyminisztérium képviselői egymást váltva jelentek meg az országgyűlés vagy a sajtó nyilvánossága előtt, és szóltak az intervenció tervéről vagy éppen a kívánt árfolyam szintjéről. Ezek a megnyilatkozások mindeddig elegendőnek is bizonyultak a helyzet akut kezelésére, hiszen segítségükkel napról napra sikerült valamicskét lefaragni a jennek a dollárral szemben felhalmozott előnyéből. Eddig tehát a probléma valós beavatkozás nélkül is orvosolhatónak tűnt. Úgy látszik azonban, hogy mára a piac hozzászokott ezekhez a bejelentésekhez, a legutóbbit és egyben legkonkrétabbat ugyanis nem fogadta döntő kurzusváltozás. Pedig a nyári intervenció óta először Tanigucsi konkrét lépéseket is megfogalmazott.

A pénzügyminiszter-helyettes beszédében kijelentette: megkérik a Bank of Japan vezetését, hogy a jövőben növeljék a kötvényvásárlások volumenét. Ahhoz, hogy a gazdaságba pumpált többletpénzmennyiség kifejthesse kívánt hatását, az ország első bankjának közel a duplájára, a jelenlegi 1,2 ezer milliárd jenről 2 ezer milliárdra kellene növelnie havi állampapír-keresletét. A Bloomberg által megkérdezett 17 alapkezelő, közgazdász és devizakereskedő egybehangzó véleménye szerint azonban erre a lépésre nem fog sor kerülni. Jelenleg a Bank of Japan által tartott kormánykötvény-mennyiség nem éri el a forgalomban lévő papírpénzállomány volumenét. Ahhoz, hogy a pénzintézet érezhető változásokat tudjon elérni, szakértők szerint a monetáris rendszer jelentős lazítására volna szükség. Mindez véleményük szerint nem valósítható meg a kormányzat és a központi bank közötti teljes konszenzus nélkül, ami azonban az elemzők meglátása szerint egyelőre nem adott. Sokak régóta hangoztatott véleménye szerint lehetséges, hogy egy inflációs cél megjelölése lenne a kormányzat részéről a megfelelő lépés, ez ugyanis elhitetné a piaccal, hogy a gazdaságvezetés minden lehetséges eszközzel kész az ennek irányába ható beavatkozásra. Az, hogy mindezekből mi valósul majd meg a közeljövőben, egyelőre kérdéses. A Morgan Stanley elemzői szerint az idei évben változtatások már nem várhatóak, a jövő év elejére ők a kurzust a 126 és 128 jen közötti tartományba várják. A Siokava pénzügyminiszter által hangoztatott 150 és 160 jen közötti dollárárat semmiképpen sem tartják reálisnak. Abban ők is és a BNP Paribas szakértői is egyetértenek, hogy a jövőben a piaci automatizmusok elsősorban a deviza erősödése, nem pedig gyengülése irányába hatnak majd.