Óriási bajban az ukránok - már csak két rossz közül válaszhatnak

Oroszország 1146 négyzetkilométert foglalt el Ukrajna területéből augusztus 6. óta, körülbelül egynegyedével többet, mint az év első hét hónapjában a Bloomberg Intelligence számításai szerint, amelyek az ukrán védelmi minisztériummal együttműködve fenntartott DeepState térképszolgáltatás által rögzített változásokon alapulnak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalához közel álló, névtelenül nyilatkozó két személy szerint a jövő heti amerikai választás eredménye azt jelentheti, hogy Kijev kénytelen lesz elfogadni a békét kedvezőtlen körülmények között, vagy kilátásba helyezheti az Oroszország elleni harc önálló folytatását. Emiatt egyre mélyül az elkeseredettség a tisztviselők között a háború menetével kapcsolatban – mondta az egyikük.

Az ukrán lakosság többsége béketárgyalást szeretne

Ez a hangulat egyre szélesebb körben terjed Ukrajnában, mivel az orosz inváziónak való közel 1000 napos ellenállás alatti küzdelem és áldozatvállalása megviseli a háborúban megfáradt lakosságot. A kijevi székhelyű Razumkov Központ 2016 fő részvételével végzett szeptemberi felmérése szerint az ukránok több mint kétharmada úgy gondolja, hogy ideje béketárgyalásokat kezdeni Oroszországgal, ami 14 százalékpontos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Ukrajna nem kapja meg a remélt, de az ígért támogatást sem

Az orosz előrenyomulás továbbra is fokozatos, de az orosz hadsereg messze nem ellenőrzi Ukrajna négy keleti régiójának teljes területét, amelyet Vlagyimir Putyin elnök illegálisan országa részének nyilvánított. Az november 4-i amerikai elnökválasztás republikánus jelöltje, Donald Trump korábban azt mondta, hogy győzelme esetén gyorsan véget vet a háborúnak. Egyúttal szkepticizmusát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Nyugat továbbra is támogatja Ukrajna védelmét.

Zelenszkij kedden azt mondta újságíróknak, hogy a hadereje csak 10 százalékát kapta meg az áprilisban ígért 61 milliárd dolláros amerikai segélycsomagnak, az elnök és a bürokráciát és a logisztikát okolta a késésekért. Többször kért az Egyesült Államoktól – eddig sikertelenül – nagy hatótávolságú fegyvereket, hogy Ukrajna csapást mérhessen oroszországi katonai célpontokra.

Két nyugati tisztviselő szerint a NATO-szövetségesek határozatlanok abban, hogy további támogatást nyújtsanak Ukrajnának, félnek az Oroszországgal való konfrontáció fokozódásától. A szövetségesek nem látják annak jelét, hogy Oroszország érdeklődik a háború befejezéséről szóló tárgyalásokban – közölték, kérve, hogy ne azonosítsák magukat a belső tanácskozások megvitatása során.

• Az ukrán erők továbbra is elfoglalják az oroszországi Kurszk régió területeit.
• Az augusztusi meglepetésszerű behatolás részben a kelet-ukrajnai nyomás enyhítésére irányult azáltal, hogy Moszkvát csapatok átcsoportosítására kényszerítette.
• Oroszország egyelőre semmi jelét nem mutatta annak, hogy visszaszorították volna.

Logisztikai létesítmények a célkeresztben

Az orosz csapatok a héten elfoglalták Szelidove városát, következő célpontjaik között van Pokrovszk és Kurahove város. Mindkettő fontos logisztikai csomópont Ukrajna védelmében a donyecki régióban. Ha a városok Putyin kezébe kerülnének, az újabb mérföldkő lesz Ukrajna teljes ipari keleti részének elfoglalása felé vezető úton. Az ukrán csapatok fokozatosan veszítenek teret a Kurszk régióban, miközben Oroszország fokozza a támadásokat. 

Konrad Muzyka lengyelországi védelmi elemző szerint Ukrajna politikailag elkötelezett amellett, hogy fenntartsa jelenlétét Kurszkban, ami azt jelenti, hogy valószínűleg több katonát kell oda küldenie. „Lehet, hogy nagyon jól fejlett és megerősített védelmi vonalaik vannak, de ha nincs csapata, amelyet vezetne, akkor nincs hasznuk” – mondta.

Számbeli fölényben az orosz katonák

„Az elmúlt három hónap orosz területi nyeresége valószínűleg az orosz csapatok számbeli fölényének és a tüzérségi használatban való dominanciájának az eredménye, mivel az ukrán erőkhöz képest sokkal több lövedékük van. Ezek a lokalizált orosz sikerek azonban nem utalnak a háború fordulatára, a háború továbbra is a felőrlő háború marad Alex Kokcharov, Oroszország és Kelet-Európa geoökonómiai elemzője szerint.

Még több ukrán férfi kap behívót

A májusban életbe lépett törvény 27 évről 25 évre csökkentette a háborús hadkötelezettség korhatárát Ukrajnában, és a férfiaknak regisztrálniuk kellett az esetleges besorozáshoz. A mozgósítás azonban feszültséget szított a lakosság körében, mivel Ukrajna igyekszik bővíteni hadseregét, amely még mindig túlerőben van az orosz erőknél. 

 – mondta Olekszandr Litvinyenko, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára kedden a képviselőknek. Több mint egymilliót már nyilvnántartásba vettek.

Oroszországnak is kihívásokkal kell szembenéznie háborús erőfeszítéseinek fenntartásában, amelyek során csapatok hullámait dobják az ukrajnai védelmi állásokra. Az orosz áldozatok napi számát az Egyesült Államok ezen a héten 1200 főre tette. A becslést Oroszország visszautasította, de nem közölt a veszteségéről adatokat.

Toborzási bónuszokat vet be Oroszország

A Kreml nem hajlandó újabb mozgósítást elrendelni, attól tartva, hogy megismétlődik a 300 000 tartalékos katona 2022. szeptemberi behívása után a háború miatti belső feszültség. Ehelyett egyre nagyobb toborzási bónuszok felajánlásával igyekszik rábírni az oroszokat az ukrajnai harcra.

Putyin Iránhoz fordult drónokért, Észak-Koreához pedig rakétákért és több millió tüzérségi lövedékért, hogy ellássa hadseregét Ukrajnában. Az orosz védelmi ipar erőlködik a termelés további növelése érdekében a túlfűtött gazdaságban.

Úgy tűnik, hogy Oroszországnak nincs megfelelő stratégiai erőforrása ahhoz, hogy taktikai harctéri vívmányait fejlessze a döntő áttörés érdekében a háborúban – mondta Ben Barry, a londoni Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének szárazföldi hadviselésért felelős főmunkatársa. „Nagyon kicsi az esélye annak, hogy bármelyik fél áttörést érjen el” – mondta.

Úgy tudja, hogy Moszkvában néhányan azt remélik, hogy Putyin készen áll a béketárgyalások megnyitására, amint az orosz csapatok elérik a donyecki régió közigazgatási határát. Jevgenyij Buzsinszkij, az orosz védelmi minisztérium egykori vezető tisztviselője szerint viszont egyelőre semmi jele annak, hogy az ukrán védelem összeomlana. „Nincsenek tömeges megadások és kaotikus visszavonulások. Az ukránok folytatják a harcot” – mondta.