Több pontosítást is tartalmaz a befektetési alapokról szóló törvény év elején életbe lépett módosítása, a befektetőket közvetlenül azonban a PSZÁF-nak fizetendő díjak éves szinten 0,8-ről 0,3 százalékra történő csökkenése érinti leginkább - fogalmazott Nagy Zoltán, a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének elnökségi tagja. Az elmúlt időszakban a pénzpiaci alapoknál amúgy is az alapkezelői, illetve letétkezelői díjak mérséklése volt megfigyelhető, a mostani lépés azonban újabb féltized százalékkal növelheti éves szinten a hozamot.
A származtatott alapokról szóló jogszabályt több ponton kijavították, ami "gyakorlati alkalmazásuk" esetén felügyeleti állásfoglalást igényelt volna. A származékos termékekbe invesztáló alapok esetén kétszeres tőkeáttételt lehet elérni, kivéve a deviza-határidős, illetve opciós termékekbe fektető származtatott alapoknál, ahol négyszerest. A korábbi törvény egyik hiányossága volt, hogy nem definiálták pontosan, hogyan is kell számítani a tőkeáttételt. Jelenleg csak néhány portfóliókezelt ügyfélnél érhető tetten a tőkeáttétel, ám ezen ügyfelek vagyonát talán most már összevontan is lehet majd kezelni - jegyezte meg Nagy Zoltán.
Annál az értékpapírnál, amelynek kibocsátója kötelezettséget vállal a tőzsdei bevezetésre, de még nem forog a BÉT-en, a befektetési alap vagyonának 10 százaléka jelenti a vásárlási limitet, szemben a korábbi 2 százalékkal. Az új kibocsátások esetében eleve minimum pár nap szükségeltetik a tőzsdei bevezetéshez, de a Mol-kötvények egyik sorozatánál másfél hónapig is elhúzódott a bevezetés. Az ingatlanalapok szempontjából is változott a törvény. A legjelentősebb módosítás, hogy az építés alatt álló ingatlanok arányát 15-ről 25 százalékra emelték, s az ingatlanalapok is élhetnek a hitelfelvételi lehetőséggel. (FB)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.