EU-csatlakozás és műkincspiac

Az elmúlt két évben a világgazdaság gyengélkedése miatt sokan jósoltak nehéz időket a műkincspiac számára, ám a pesszimista előrejelzések sem a nemzetközi, sem a hazai színtéren nem látszanak beigazolódni. Kieselbach Tamás szerint ugyan kétségtelen, hogy az európai műkereskedelem is megérezte a gazdaság általános gyengülését, ám a visszaeső magánvásárlások mellett a műkincspiaci forgalom az utóbbi években egyre nagyobb részben tevődött át a kereskedők közötti tranzakciókra, és mindeközben azért a szenzációkat jelentő aukciós rekordok sem maradtak el. A hazai műkereskedelmet ennél is kisebb mértékben érintette a gazdasági környezet romlása: a Kieselbach Galéria tulajdonosa úgy véli, az itthoni műkereskedelem még mindig az értékek helyrekerülésének időszakát éli. Más, Magyarországhoz hasonló európai országokkal, például Ausztriával összehasonlítva a hazai műkereskedelem a csúcsárak tekintetében lassan behozza lemaradását, ám a közepes árfekvésű alkotások eredményei között még jócskán vannak javításra szorulók.

Az aukciós rekordárakkal kapcsolatban Kieselbach Tamás továbbra is optimista. Véleménye szerint a mostani két csúcsár a közeljövőben egész biztosan követőkre talál majd. A 2002-es kiugró leütési áraknak köszönhetően több műgyűjtő és tulajdonos is értékesíteni kívánja majd meglévő kvalitásos darabjait, így remekművekből a közeljövőben sem lesz hiány a hazai műkincspiacon. A már említett közepes

árfekvésű alkotások értékesítése tekintetében sem lehetett oka panaszra 2002-ben a Szent István körúti galériának. Az 5 és 50 millió forint között leütött festmények kategóriájában az aukciósház - messze megelőzve vetélytársait - 78 festményt értékesített tavalyi árverésein.

Ugyancsak a hazai és nemzetközi műkereskedelem kapcsolatrendszerével kapcsolatos téma az aukciósházakat terhelő, az elárverezett alkotások után fizetendő szerzői jogdíjak kérdése is. A hazánkban európai mércével is kiemelkedően magas, 5 százalékos járulék rendre az egyik legjelentősebb kiadási tételként jelentkezik az aukciósházak könyvelésében. A jogdíj mértékének csökkenésére az EU-csatlakozással bekövetkező 2006-os jogrendi változtatásig nem sok esély mutatkozik, mégis a kereskedők előreláthatólag még az idén kísérletet tesznek - a jogdíjak kezelésével megbízott Hungarttal szemben - a mostaninál jóval kedvezőbb feltételek érvényesítésére. A kereskedők várhatóan a jelenleg hatályban lévő, valamint a bevezetésre kerülő uniós előírások között egy átmeneti feltételrendszer kialakítását szorgalmazzák majd, melynek során nem kötött, hanem értékkövető jogdíjtarifát vezetnének be. A megegyezés elviekben mindkét fél érdeke, hisz a kedvezőbb piaci feltételek a hazai műkereskedelem minden résztvevőjét kedvezően érintené. A magas jutalék olyan komoly tradíciókkal rendelkező központokat is gyengített, mint például a londoni, ahol a jogdíj 2 százalékra emelése alapjaiban ingatta meg a korábban virágzó műkereskedelmet.