Gyűjteményvédelem összefogással

Az utóbbi hónapokban több, az illegális műkereskedelemmel, valamint az ide kapcsolódó bűnmegelőzési témákkal foglalkozó híradás látott napvilágot az írott és elektronikus médiában, és ezek kapcsán szakértők visszatérően a hazai műtárgyvédelem "kiskorúságára" hívják fel a figyelmet. Az egyre égetőbb kérdésnek számító illegális műkereskedelem visszaszorítására most közös összefogással tesz kísérletet a belügyi és a kulturális tárca. A kezdeményezés a műtárgy-biztosítási ágazat számára is új lehetőségeket nyithat meg.

A hazai műkereskedelem számára létfontosságú döntés helyszíne volt a 2002 novemberében megrendezett 11. Kriminál Expo. A rendezvény keretén belül megrendezett első műtárgyvédelmi konferencián a Belügyminisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) illetékes szerveinek képviselői szándéknyilatkozatban tettek ígéretet egy közösen felállítandó, a hazai és a határon túli lopott műtárgyak jegyzékét és dokumentációját tartalmazó információs iroda és internetes adatbázis létrehozására. A műkincskereskedők és az állami finanszírozású közgyűjtemények szakemberei által is üdvözölt döntés, a Műtárgyvédelmi Információs Iroda felállítása egy régóta húzódó probléma szakszerű orvoslását jelentheti a hazai műkincspiacon.

A döntés hátterében a kulturális javak ellen elkövetett bűncselekmények számának ugrásszerű növekedése, valamint a műkereskedelemben egyre gyakrabban felbukkanó lopott műtárgyak kálváriái állnak. Az ORFK hivatalos közleménye szerint az elmúlt öt évben Magyarországon évente átlagosan ezer nyomozás indult művészeti tárgyakkal kapcsolatos bűncselekmények miatt. A tapasztalatok szerint az esetek mintegy felében a műkincsek magánlakásokból tűnnek el, de nem ritka az egyházi műtárgyak eltulajdonítása, illetve a közgyűjtemények, múzeumok megkárosítása sem. A bűncselekmények során jelentős kárérték keletkezik (2001-ben például 725 millió forintnyi), de nem elhanyagolható a vétlenül áldozattá váló, "rossz hírbe kerülő" és ezzel üzleti veszteséget elszenvedő műkereskedők kára sem. Számokban nehezen kifejezhető veszteséget okoz továbbá, hogy sok esetben pótolhatatlan kulturális értékek tűnnek el az illegális műkincs-kereskedelem csatornáiban.

A korábban tranzitállamnak számító Magyarország - fellendülő műtárgy-kereskedelme folytán - immár az illegális műkereskedelem célországává lépett elő, mely a közeljövőben a jogtalan adásvételi ügyletek számát is megnövelheti - vélekednek piaci szakértők. A muzeológusok, műkereskedők, valamint a vámhatóságok kezében szűrőként működő adatbázis komoly tényezővé válhat a probléma kezelésében, sőt optimista szakértő szerint a folyamat visszafordítására is képes lehet.

A Műtárgyvédelmi Információs Irodát 2003. január elsejével kívánták létrehozni az érintett hatóságok, ám az ezzel kapcsolatos egyeztetés információink szerint a vártnál több időt vesz igénybe. A tervezett adatbázis összeállítását bonyolítja, hogy több jelenleg is meglévő, önálló nyilvántartás anyagát kell - természetesen az adatvédelmi jogszabályok betartása mellett - az új intézmény égisze alatt egyesíteni. Az iroda igazgatója várhatóan Hajdú Éva, a Seuso-kincs miniszteri biztosa lesz.

Az adatbank felállításának előnyeit azonban nem csak a műkereskedelem résztvevői és felügyeleti szervei élvezhetik majd. A műkincsvédelemmel foglalkozó biztosítótársaságok is előnyöket remélhetnek az egységesített adatbázistól. Az állam által finanszírozott közgyűjtemények szűkös anyagi keretei miatt a mú-

zeumok, nonprofit galériák körében eddig nem sok sikert arató biztosítók ugyanis egyre nagyobb lehetőségeket látnak a magán- és a vállalati szférában. Kellő, az állam által is elismert és támogatott garanciák nélkül azonban eddig az illegálisan forgalomban lévő, illetve körözött műtárgyakkal szemben semmiféle kockázatot nem tudtak vállalni a biztosítók. Számukra a novemberi döntéssel ez a korlát is megszűnni látszik. A jövőben a Műtárgyvédelmi Információs Iroda adatbázisa megfelelő védelmi alapot jelenthet a társaságoknak, mellyel kedvezőbb biztosítási feltételeket és szélesebb konstrukciós lehetőségeket kínálhatnak ügyfeleiknek.

A Műtárgyvédelmi Információs Iroda felállításának ténye azonban a műtárgyak ellen elkövetett bűncselekmények, valamint az illegális műkincs-kereskedelem ellen vívott harcban több szakértő szerint is csak mérsékelt optimizmusra adhat majd okot. Erre engednek következtetni a műkincsvédelemben hazánknál sokkal előbbre járó nyugat-európai országokban készült felmérések eredményei is. A különféle statisztikák szerint világviszonylatban az ellopott műtárgyak kereskedelme a teljes műkincs-kereskedelem mintegy 5 százalékát teszi ki. Olaszországban az elmúlt években 30 ezer, Franciaországban pedig hatezer műtárgylopást regisztráltak.

A műtárgyak ellen elkövetett bűncselekmények számának látványos csökkenése tehát itthon sem garantált. A információs iroda és adatbank a megelőzés és a műkincsek mozgásának ellenőrzése mellett feltehetőleg ahhoz is hozzájárul majd, hogy a hazai illegális műkereskedelemben néhány új, eddig ismeretlen technika is kialakuljon majd.