Az iraki háború és a tőzsdék

Vásárolj, ha dörögnek az ágyuk - mondogatják régóta a tőzsdeguruk. A hektikusan mozgó tőzsdei árfolyamok azonban inkább utalnak a befektetők idegességére, mintsem tartós vételi éhségére. Az iraki háború ugyanis eloszlatott korábbi bizonytalanságokat (megkezdődik-e a háború és mikor), de újakat teremtett (meddig tart, és milyen árat követel), ráadásul a sokszor emlegetett gazdasági fundamentumok nemigen változtak, késik a fellendülés a fejlett világban, sőt erősödtek a recessziós félelmek.

Ráadásul a háború és a gazdasági kilátások között szorosabb kapcsolat lehet, mint valaha. Nemcsak abban az értelemben, hogy a tartós háború sok pénzbe kerül, hanem annak okán is, hogy a gyors rendezés jobb nemzetközi feltételeket teremthet a fellendülésre, míg az elhúzódó konfliktus globálisan is visszavetheti a gazdaságot.

A háborút a tőzsdék az első napokban ralival fogadták. Sokan abban reménykedtek, hogy bejön a legjobb forgatókönyv.

Ezt a USA Center for Economic and Policy Research (CEPR) a következőkben fogalmazta meg. A háború 60 napon belül véget ér, ezt mintegy háromhavi katonai megszállás követi. Ebben az esetben a háború költségei 60 milliárd dollár körül alakulhatnak. (Bush elnök mintegy 80 milliárdos háborús keret megszavazását kérte a kongresszustól.) Az első Öböl-háborúban 2002-es értékben az USA 60 milliárdot költött. A gyors háború reményében a részvényárfolyamok emelkedtek, az arany és az olaj olcsóbbá vált. Az utóbbi 30 év háborúinak gyors lezáródása 1,5-20 százalékos részvényárfolyam-emelkedéssel járt (Jom-Kippur, Falkland, Panama, első Öböl-háború, Koszovó, Afganisztán).

Az Irak elleni gyors sikerek egy-két napja után jött azonban a kijózanodás. A szövetséges csapatok elakadtak, nem tört ki felkelés Szaddám Huszein ellen. Ez persze még nem a pesszimista forgatókönyv, amely többek között Irak tartós megszállását, az olajkutak elleni tömeges szabotázsakciókat tartalmazza, de a piac most úgy látja, a háború el fog húzódni, és vele együtt a bizonytalanság időszaka is, ami aligha jó klíma a befektetésekre. A részvényárfolyamok estek, az olaj és az arany drágul.

Azt csak találgatni lehet, hogy mennyibe kerülne az Egyesült Államoknak a tartós megszállás. Mindenesetre a balkáni béketeremtés eddig becslések szerint 500 milliárd dollárjába került a világ országainak. Ráadásul az USA-t olyan járulékos károk is érhetik az iraki konfliktus kapcsán, mint a légitársaságok sorozatos összeomlása, ami önmagában több tíz milliárd dollár veszteséget jelenthet. Mindenesetre vannak olyan becslések is, hogy egy nagyon rossz forgatókönyv megvalósulása esetén ebben az évtizedben a kumulált károk a horribilis 1500 milliárd dollárt is elérhetik az Egyesült Államokban.

Természetesen ezek a számok pusztán elméleti konstrukciók, de azzal, hogy közkézen forognak és beivódtak a köztudatba, gerjesztik a bizonytalanságot, amely az amerikai, európai és japán vállalati szektort is hatalmába kerítette. A cégek egyelőre nem vesznek fel új munkaerőt, halasztják beruházásaikat, jegelik felvásárlási terveiket. Sok szakértő nagyon is valószínűnek tartja, hogy a részvények ezért, immár egymást követő negyedik éve, ismét esni fognak az Egyesült Államokban, amire a húszas-harmincas évek nagy világválsága óta nem volt példa.

Az amerikai cégek állapotáról rövidesen aktuális következtetéseket is levonhatunk majd, hiszen április közepén tetőzik a negyedéves gyorsjelentési hullám. Előzetes becslések szerint minden egyes kedvező bejelentéssel három kedvezőtlen áll majd szemben. A Thomson First Call elemzőcég szerint jóval kedvezőtlenebb adatok látnak majd napvilágot annál, mint amire a Wall Street számított.

Sok szakértő mindazonáltal arra figyelmeztet, nem lehet mindent az iraki háború számlájára írni. Igaz, a háború szerepet játszik az amerikai, európai és japán cégek vitathatatlan pesszimizmusában. De az Egyesült Államokra már akkor expanzív pénz- és költségvetési politika volt jellemző, amikor szó sem volt Irakról. Tíz éve még 5600 milliárd többlete volt az amerikai államháztartásnak, ami mostanáig 1800 milliárdos adósságba fordult. Régóta jelentős a felesleges kapacitás, alacsony a takarékossági szint, és több éve tart a részvényárfolyamok esése.

Az amerikai beszerzési menedzserindex, amely jó támpontot ad a várható ipari tevékenységre, 46,2 ponton áll, olyan alacsonyan, amire a szeptember 11-i terrormerényletek óta nem volt példa. A hasonló európai index is alig magasabb, 48,4 pontot mutat. A stagnálás szinte 50 pont, azaz az ipari termelés várhatóan zsugorodik Európában, akárcsak az Egyesült Államokban. A megkérdezett cégvezetők kevesebb megrendeléssel, kevesebb foglalkoztatottal és csökkenő termeléssel számolnak, részben azért, mert attól tartanak, hogy az USA a háborús céloknak megfelelően átrendezi állami kiadásait.

Az iraki háborúnak az Egyesült Államok szempontjából sikeres kimenetele nyilván erősítené az optimizmust. Jobb nemzetközi légkört teremtene, javítaná azoknak az ágazatoknak a helyzetét (turizmus, légi közlekedés), amelyek a háború miatt most padlón vannak. Egymagában azonban fellendülésre nem vezetne. Ehhez az egyéb gondokon is úrrá kellene lenni.