Xetra: még folynak az egyeztetések

A Budapesti Értéktőzsde és a Deutsche Börse februárban jelentette be megállapodását, amelynek értelmében frankfurti piac Xetra kereskedési rendszerét közvetlenül is elérhetik a hazai brókercégek. Az eredetileg tavaszra tervezett indulásra azonban még egy ideig várni kell, árkérdésben ugyanis egyelőre nem sikerült dűlőre jutniuk a befektetési társaságoknak a BÉT-tel és a Kelerrel. Fecser Ildikó, a BÉT üzletpolitikai és kommunikációs igazgatóságának vezetője szerint a második negyedévre várhatóan megegyeznek a feltételeket illetően, nyár végére, szeptemberre ténylegesen elindulhat a kereskedés.

A hazai befektetők számára talán leglényegesebb kérdés az, hogy ez a változás tetten érhető lesz-e majd a díjak látványos csökkenésében is. Ez érthető annak fényében, hogy a befektetési szolgáltatók jelenleg a nem túl magas forgalom miatt borsosnak tűnő árakat kérnek el ügyfeleiktől a tranzakciókért. Pálinszki Ivánnak, a Buda-Cash igazgatójának véleménye azonban hűti az ezzel kapcsolatos reményeket; a jutalékok mértékében nagy elmozdulás rövid távon nem várható. Ráadásul a befektető a tranzakció lebonyolításánál sem érzi ennek az előnyét, hiszen a megbízásokat most is azonnal végrehajtják.

A brókercégek díjai között jelenleg nincsenek nagy differenciák. A piac nagyjából beállt egy szinten, elmozdulások akkor történhetnének, ha valaki lefelé változtatná jutalékait - magyarázta Bóris Mihály, a Concorde igazgatója. Ez azonban csak abban az esetben valósulhatna meg, ha jelentősen nőne a forgalom. Az árazást viszonylag kiegyensúlyozottnak érzi a hazai piacon, a díjak valahol középúton helyezkednek el, hiszen az amerikai online brókercégekhez képest drágának, ám egy osztrák kereskedőhöz képest akár olcsónak mondhatók.

Döntően minőségi és nem mennyiségi változással szembesülhetnek majd az ügyfelek, hiszen jóval gyorsabban tud majd az üzletkötő "rezdülni" a Xetra történéseire, ami egyúttal részletesebb információnyújtást is jelenthet - magyarázta Ráner Géza, az Erste Befektetési Rt. igazgatója, hozzátéve: jó lenne már a kezdetek kezdetén valamivel kedvezőbb árakkal előrukkolni, ám ez a méretgazdaságosságtól is függ.

A BÉT becslései szerint az elmúlt évben a hazai befektetők mintegy 200 milliárd forint értékben kereskedtek külföldi részvényekkel, aminek mintegy 30-40 százaléka érhető el a Xetra rendszerén keresztül. Eltérések persze mutatkoztak az egyes brókercégeket illetően. A Buda-Cash forgalmának 80 százaléka az amerikai színtérre irányult az elmúlt évben, ám nem kizárt, hogy ez az arány változhat. Az elmúlt időszakban ugyanis a nyugat-európai parkett is produkált olyan hektikus árfolyammozgásokat, amiért korábban a tengerentúli kereskedést tűnt vonzónak.

Az átlag magyar befektetőt azonban vélhetően jobban izgatja a Deutsche Telekom, mint például egy ismeretlen amerikai kis cég - mondta a Buda-Cash igazgatója. Az idei évben további növekedést vár a szakértő a nemzetközi részvények forgalmát illetően, a tavalyi 30 milliárdos forgalmuk másfél-kétszeresére nőhet 2003-ban.

Az Erste Befektetési Rt. külföldi részvényforgalmának 70-80 százaléka az angolszász, ezen belül is az amerikai piacra irányul, ám a Xetra közvetlen kapcsolat megjelenése ezen módosíthat. A börze elmúlt időszakban produkált volatilitása - amelyhez számottevő likviditás is párosul - sok befektető figyelmét megragadhatja - jegyezte meg Ráner Géza.

A Concorde az elmúlt év utolsó három hónapjában tapasztalt erőteljes felfutást a nemzetközi részvénykereskedelmét illetően, azóta havi 4-7 milliárd forint között mozog a forgalma. Ennek 40-50 százaléka zajlik a Xetrán, s közel ugyanekkora volumen forog az amerikai piacon is, míg a maradék a lehető legkülönfélébb piacokra irányul, legyen az hongkongi avagy lett tőzsde. A forgalom mindenesetre összességében folyamatosan nő, az intézményi befektetők a Xetrát részesítik előnyben, míg a lakossági ügyfelek az amerikai piacot - magyarázta Bóris Mihály. Önmagától attól, hogy a Xetra rendszerén közvetlenül lehet majd kereskedni, nem vár forgalombővülést az igazgató, ám mint megjegyezte: bőven van még tartalék a külföldi részvénykereskedésben, hiszen nőtt a nyugat-európai papírok volatilitása, s ehhez óriási forgalom párosul.