Kereslethiány a japán aukciókon

Egy kivételesen hosszú - közel hároméves - szárnyaló időszak után a kötvénypiaci dekonjunktúra az amerikai és az európai piacok után ma már Japánban is érezteti hatását. A vezető ázsiai részvényindex, a Nikkei tegnap újabb 14 hónapos csúcsot döntött meg, és 2002 szeptembere óta legmagasabb értékén, 10 900 pont felett állt a délutáni órákban. A befektetők örömükben meg is feledkeztek az éppen aktuális kötvényaukcióról, melyen így ugyancsak több mint egy év távlatában a legalacsonyabb kereslet mutatkozott az ötéves állampapírok iránt. A kormány 1,9 ezer milliárd jen értékben - valamivel 16 milliárd dollár felett - bocsátott ki adósságleveleket, a beérkezett ajánlatok összértéke pedig a meghirdetett mennyiség mindössze 1,87-szorosa volt. Az elmúlt három évben, mióta a minisztérium megkezdte az ötéves papírok aukcióját, ez a ráta átlagosan 2,39-szoros volt, a legutóbbi kibocsátáskor pedig 2,66-szoros volt a túljegyzés. A benchmarkként kezelt tízéves állampapír hozama 14,5 bázispontot emelkedett ezzel párhuzamosan, ami augusztus közepe óta a legmagasabb napon belüli elmozdulást jelenti. A piac általános pangását mutatja a tízéves, illetve annál hosszabb lejáratú kötvényekből összeállított index elmúlt három hónapban tapasztalt 12 százalékos visszaesése is, ami az egyik vezető, pénzügyi elemzőket tömörítő európai társaság által vizsgált 154 index közül a legrosszabbul teljesítőnek rangsorolja azt.

A tegnapi aukciónak külön érdekessége, hogy az ajánlatok összértéke annak ellenére maradt el a megelőző havi szinttől, illetve az elmúlt három év átlagától, hogy a kormányzat a kötvények kuponját a korábbi 0,3 százalékosról közel háromszorosra, 0,8 százalékosra cserélte. A befektetők azonban félnek az árfolyameséstől, illetve a piac fokozott volatilitásától. Az utóbbi tekintetében leggyakrabban figyelt 60 napos szóródási mutató a június eleji 53 százalékos érték helyett ma 166 százalékon áll!

A középtávú papírok legnagyobb vevői közül a befektetési bankok az ötéves kötvényekből 91 ezer milliárd jen értékben tartottak július végén, amely a teljes piacon lévő mennyiség hatodával egyenértékű. Ma már azonban ezen pénzintézetek is rendkívül kritikussá váltak a kötvénybefektetésekkel szemben; nem csoda, hiszen nem egy közülük tetemes veszteséget volt kénytelen elkönyvelni korábban igen jövedelmező instrumentumain. A Mizuho Financial, az eszközértéke alapján legnagyobb japán bank és a többi intézményi befektető június 11. és augusztus 27. között 929 milliárd jent bukott az állampapírokon. A 0,3 százalékos kuponnal rendelkező ötéves papírok hozamszintje jelenleg 0,825 százalékon áll, amit az elemzők már elegendőnek tartanak a befektetők meggyőzéséhez. Különös kockázatot a jen árfolyammozgása sem hordoz a külföldi érdeklődők számára, az ugyanis ha mozdul, inkább az erősödés irányába teszi.

Szakértők szerint szeptember végén akár időlegesen meg is fordulhat a trend, a bankoknak ugyanis nem sikerül kellő ütemben növelniük hitelkehelyezéseik mértékét. Júlisban a hitelezés 4,7 százalékot esett a megelőző hónaphoz képest - értéke így a szektor egészében 461,4 ezer milliárd jen volt -, és a Bank of Japan adatai szerint éppen megegyezik az 1996. szeptemberi volumennel. Amennyiben a tendencia nem változik, az elemzők szerint ez a rövid és középlejáratok körében eredményezhet némi pezsgést, így elképzelhető, hogy az ötéves hozamszint rövidesen 0,6 százalékra esik vissza. Ezt a folyamatot támogathatja, hogy a Bank of Japan kamatemelési döntésére az elemzők szerint még két-három évet biztosan várni kell. Tosihiko Fukui, a Bank of Japan kormányzója a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy a kamatszint tekintetében mindaddig nem lesz felfelé történő változtatás, ameddig az infláció nem mutat érdemi növekedést. A japán fogyasztói árszínvonal öt éve nem emelkedik szignifikánsan. Az egynapos hitelügyletek kamata az ázsiai országban 2001 márciusa óta gyakorlatilag nullaszázalékos.

A gazdasági várakozások javulása ítélte immáron negyedik hete esésre az európai kötvényárfolyamokat is. Jóllehet az eurózóna gazdasági teljesítménye még mindig messze elmarad attól, amit magának a régió ideális esetben kívánhat, foltokban már a kilábalás jelei mutatkoznak. A növekedés irányába mutató várakozások, illetve az amerikai gazdaság folyamatosan javuló teljesítménye elsősorban a részvények keresletének kedvez. A tízéves német benchmark államkötvények hozama jelenleg 4,3 százalékon áll, az USA-ban még magasabb, 4,35 százalék körüli a megfelelő érték.