Véget ért a Brau-álom?

A Brau-részvények több mint egyharmados tőzsdei árfolyamesését kiváltó hétfői bejelentés két hírt hozott a piac tudomására: a stratégiai partner Heineken leányvállalata, a komáromi Amstel Sörgyár Rt. az előző pénteken egy adásvételi ügylet keretében 93,2 százalékos szavazati jogot szerzett a Brau Union Hungária Rt.-ben, ezzel egyidejűleg pedig a jogszabályban rögzített minimumértéken vételi ajánlatot tett a többi részvényesnek (VG, 2003. szeptember 9., 1. oldal).

A tőkepiaci törvény ugyanakkor egyértelműen kimondja, hogy "nyilvános társaságban a 33 százalékot meghaladó befolyásszerzéshez előzetesen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által jóváhagyott ajánlatot kell tenni". Jelen esetben az adásvétel megelőzte a jóváhagyott ajánlatot, amely ellentmond a jogszabálynak, így reményt és jelentős támadási felületet adva a csalódott befektetőknek. A PSZÁF jelen esetben ugyanis a szabályok kijátszásával szerzett részvények elidegenítésére és legalább félmillió forintos bírság megfizetésére is kötelezheti az Amstelt. A piac számára a legfontosabb következmény azonban az, hogy jelen állás szerint a hollandok kiszorítási jogosultsága is megkérdőjelezhető. A jogszabály ugyanis egyértelműen kimondja, hogy erre lehetősége csak akkor van az ajánlattevőnek, ha az "ajánlat következtében a szavazati jogok több mint 90 százalékát megszerezte". Az Amstel azonban ezt a lehetőséget egyelőre elszalasztotta, ugyanis előzetes adásvétellel jutott az említett mérték feletti paketthez.

A hollandok viszont már deklarálták: céljuk a tőzsdei kivezetés, amelyet kiszorítási eljárás előz meg. Így kemény harc alakulhat ki. Az Amstel esetleg utólag észbe kap, és értékesít egy 3,2 százalékos szavazati arányt meghaladó részvénycsomagot, hogy azt majd az ajánlattételkor visszaszerezve megfeleljen a törvényi előírásoknak, és a piac többi szereplőjére nézve kötelezővé tegye a Brau-részvények ajánlati áron történő átadását. Ha azonban e korrekciós lépésbe ismét hiba csúszik, vagy a PSZÁF emel kifogást, akkor a kisebbségi pozícióban lévő kisrészvényesek erősödhetnek meg. Ha ugyanis nem áll be a kiszorítási jogosultság, akkor megalapozottá válik az elvárás: csak magasabb áron hajlandóak megválni részesedésüktől, ilyen összefüggésben pedig ismét felemlegetődhetnek az amúgy már feledésbe merülő, iparági fundamentális magyarázatokon álló, 20-30-40 ezer forintos "fair célárfolyamok".

Lehet tehát létjogosultsága annak a befektetői taktikának, amely "kockázatmentes spekulációként" a Brau-részvények ajánlati ár melletti (sőt az időértéket tekintő eladók révén az az alatti) vásárlását irányozza elő. A kockázat itt a felügyeleti árfolyam-manipulációs vizsgálat esetleges ármódosító hatása, illetve a pénzhez jutás eltolódása, nyereséggel kecsegtethet viszont a hathatós kisbefektetői érdekképviselet. Ez utóbbi csoport hangját erősítheti az is, ha most alacsony áron - a maguk igazában bízva - még több részvényt vásárolnak, esetleg kontraajánlatot tesznek. A magyar piac ugyanis a Budapest Bank esetében már megtapasztalhatta a hathatós érdekképviselet erejét, ott az alacsony ajánlatra nemet mondó, protestáló részvényesek végül magasabb áron válhattak meg papírjaiktól. A befolyásszerző nagyvállalatoknak ugyanis az ügylet gyorsasága és a jó hírnév megőrzése komoly értéket jelent. A jelek szerint mindez nem indokolja ugyan a gáláns ajánlatot, de könnyen elképzelhető, hogy szorult helyzetben némi prémium megítélésére sarkallja őket. Erre a lehetőség egyébként a mostani ajánlat során is nyitva áll, hiszen felfelé időközben is emelheti az ajánlattevő az árat. A piacon így megtalálhatók azok a vélekedések is, amelyek szerint a mostani sokkoló ajánlat csak a "miheztartás végett" született, és az aktuális erőviszonyok kitapasztalása után az ár mozdulhat majd feljebb is. (Ilyenkor a törvény egyébként a megemelt árat tekinti érvényesnek az ajánlatot korábban elfogadókra nézve is.)

A hogyan továbbot illetően jelenleg nyitott kérdés még, hogy a felügyelet árfolyam-manipulációs vizsgálata miatt kitolódhat-e az ajánlat jóváhagyásának 15 napos határideje, illetve a piacbefolyásolás megállapításánál miként csökkenhet az ajánlati ár. Idáig ugyanis példa nélküli, hogy az ajánlati ár egy külső körülmény napvilágra kerülése miatt lefelé módosulna, így nem ismert az sem, hogy milyen védelmet élveznének az ajánlat elfogadási nyilatkozatát már korábban kitöltő tulajdonosok.