A választás az idén is hosszt hoz?

2004. január vége: a jelek kétségtelenül biztatóak. Nem csupán a gazdaság fellendülésére és a vállalati eredmény további javulására lehet számítani, hanem úgy tűnik, a több mint 40 éves mélyponton lévő kamatok sem változnak, miközben a számottevő adócsökkentési intézkedések kedvező hatásai is kezdenek beérni. S még egy nem elhanyagolható apróság: Szaddám Huszein börtönben van.

Ha az elmúlt évtizedeket nézzük, akkor egyértelmű: az Egyesült Államokban a választási évek többnyire jótékonyan hatottak a részvénypiacokra. Kivételek persze vannak, s nem is kell olyan messzire visszamennünk. A legutóbbi elnökválasztáskor, 2000-ben például a Dow Jones ipari index több mint 6 százalékot esett.

Most azonban más a helyzet. Bármelyik párt is nyeri a választást, nagyobb az esély arra, hogy 2004-ben a jól bevált formula érvényesüljön - hangzik az elemzők véleménye. A hangsúly a külföldi történések felől a belföldi események felé tolódik el, ami egyúttal azt is jelenti: a gazdaság kerül terítékre - mutat rá a CNN Money. S amelyik párt a legtöbbet teszi annak érdekében, hogy a többség elhiggye, képes "felpörgetni" a gazdaságot, az nyeri a választást.

Az elmúlt több mint fél évszázad eseményei mindenesetre azt mutatják: érdemes nagyobb figyelmet szentelni a statisztikáknak, hiszen az optimista forgatókönyv az esetek többségénél bevált. Az elmélet szerint a választást követő első és második évben jóval nagyobb a szórás a részvények teljesítményét illetően, hiszen kérdés, a piac hogyan reagál az új kormányzat szigorúbb intézkedéseire, ami általában az adópolitikát illeti. A választást megelőző, illetve a választási év azonban már egyértelműen kedvező elmozdulásokat okoz a börzéken, a kormányzat ugyanis igyekszik olyan lépéseket tenni, aminek eredményeként újabb négy évre megszerezhetik a szavazók bizalmát.

A képlet tehát egyszerű. Az esetek többségében a választást megelőző év tekinthető a legjobbnak a négy közül. Az elmúlt 24 alkalom során - tehát azt követően, hogy Theodore Roosevelt 1905-ben elfoglalta hivatalát - a Dow Jones 20-szor erősödött ebben az időszakban. A választási évet illetően már kicsit rosszabb az arány: az elmúlt 24 elnökválasztási évben a Dow Jones 16 alkalommal tudott erősíteni.

A mostani, George W. Bush elnöksége csont nélkül beleillik az elmúlt évtizedek statisztikáiba. Kormányzása idején volt két rossz év, az első egy szerény lejtmenetet (mínusz 7,1 százalék), a következő meglehetősen drasztikus esést (mínusz 16,8 százalék), míg 2003, a választás előtti esztendő 23 százalékos emelkedést hozott. Ha a történelem ismétli önmagát, úgy 2004-ben biztatóan alakulnak a folyamatok. (Az év eddig eltelt részében a Dow 2,4, a Nasdaq 7,5 százalékot emelkedett.) Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt az apró tényezőt sem, hogy a jelenleg kormányzó republikánusok alighanem azt szeretnék elérni, hogy a gazdasági fellendülés az ő malmukra hajtsa a vizet. Ám kétségtelen, véletlen egybeesésnek is tekinthető, hogy ezek az évek így alakulnak. Bush utolsó két éve a szeptember 11-i események árnyékában telt el, a recesszió, a drasztikus elbocsátások, illetve az 1990-es évek végén kialakult tőzsdei lufik kipukkanásának utózöngéi nyomták rá bélyegüket erre az időszakra. S alighanem azt is látnunk kell, hogy a részvénypiac amúgy is kikászálódott volna mélypontjáról, függetlenül attól, hogy 2004-ben elnökválasztásra kerül sor.

A három évig tartó lejtmenetet követően 2003-ban jó teljesítményt mutattak a börzék, s az elemzők szerint ezt a növekedést az idén aligha tudják megismételni, bár azt elismerik: a bika továbbra is jelen lehet a tőzsdéken. Függetlenül az elnökválasztástól.