BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A huszadik század a sláger

A hazai műkereskedelem egyik legbiztosabban teljesítő tárgyköre 2003-ban is az ékszer volt. Jellemző, hogy a műfaj kelendőségi aránya egész évben egyenletesen 80 százalék körül mozgott, mellyel a tavalyi évben csupán a műkereskedelem legkedveltebb tárgycsoportja, a festészet versenyezhetett.

A 2003. év hazai ékszerárveréseinek első számú favoritjai továbbra is a drágakövekkel - elsősorban briliánssal vagy smaragddal - ékített ötvöstárgyak voltak. Az egyes stílusirányzatok közül a szecessziós, az art deco, valamint az ötvenes és hatvanas években készült darabok iránt mutatkozott a legélénkebb kereslet. A XIX. századból származó empire, biedermeier vagy eklektikus ékszerek közül azonban szinte kizárólag a visszafogottabb, egyszerű kiképzést követő tételeket tudták jobb feltételekkel értékesíteni a kereskedők. A piac egészére emellett az is elmondható, hogy az olcsóbb árkategóriájú, ám igényes kialakítású darabok esetében jóval jelentősebb általános licitemelkedést tapasztalhattak az érdeklődők, mint a gyakran egymillió forintnál is magasabbról induló drágaköves tételek esetében. Ez utóbbi tárgykörnél az aukciós értékesítés jóval nagyobb rizikóval jár, amit jól példáz az a tény, hogy számtalan tétel maradt licit nélkül a tavalyi árveréseken.

A hazai aukciós ékszerforgalomban a BÁV és a Polgár Galéria büszkélkedhet a legerősebb pozíciókkal. A Polgár tavaly négyszer jelentkezett, rendszerint 150-250 tételt felsorakoztató ékszerárveréssel, eközben a BÁV 1983 óta hagyományosan hatszor rendez egy évben ékszeraukciót. (Utóbbi cég remek kínálata feltehetőleg a zálogtevékenységből származó anyagnak is köszönhető.) Az ékszerek aukciós piacán a harmadik legjelentősebb résztvevő a Pless & Fox volt 2003-ban, bár a Szent István körúti cég az utóbbi években fokozatosan gyengülő aukciós kínálattal lép fel a Vígszínház Rokokó termében. A gyengélkedés elsődleges oka feltehetőleg az lehet, hogy a Pless István által 1989-ben alapított cég néhány évvel ezelőtt egy olasz üzletaszszony, Chiara Rivetti di Valecervo tulajdonba került. A tulajdonosváltást profilmódosítás követte, s bár aukciós tevékenységét továbbra is fenntartja a cég, kínálatában egyre nagyobb szerephez jutnak az elsősorban olasz eredetű ezüst dísztárgyak és ékszerek. Januártól a cég neve is megváltozott, így újabb árveréseit már Rivetti néven rendezi. Jelentős ékszeraukciók gazdája a Nagyházi Galéria is. A Balaton utcai aukciósház azonban csupán egy árverést szentel évente a tárgykörnek.

Az ékszerek aukciós értékesítése mellett a tárgykör másik jelentős kereskedelmi területének a zálogházak számítanak, ahol az elmúlt évtizedek tapasztalataihoz hasonlóan ma is leginkább ékszereiktől válnak meg a legkönnyebben az emberek. A legnagyobb hazai hálózattal rendelkező BÁV Rt. zálogházainak például 2003-as várható értékesítési nettó árbevétele 4,9 milliárd forint lesz. Az éves bevétel mögött közel kétmillió zálogjegy "rejtőzik", melyek értéke egyenként kétszáztól több millió forintig terjedhet. Kétmillió forintos kifizetési határig a kuncsafttól még a nevét sem kérdezik meg, a pénzmosási törvény miatt azonban e határ fölött kötelező az ügyfél adatainak rögzítése. Bár a beadott tárgyaknak körülbelül 96 százalékát kiváltják, az üzlet mégis jövedelmező, hisz a kamat, a kezelési és még néhány járulékos költség egy év alatt akár a zálogtárgy értékét is megközelítheti (jelentős fedezetet képez). A BÁV egyébként legfeljebb három hónap futamidőre hitelez a beadóinak, amelyet néhány száz forintért meghosszabbíthatnak a késlekedő ügyfelek.

Január elején az arany világpiaci árfolyama tizenöt, a platina huszonnégy, az ezüst pedig ötéves rekordot döntött. Egy uncia aranyat január elején már 428 dollárért kínáltak. A platina ára 834-ről 850, az ezüsté 6,14-ról 6,40 dollárra változott. Egyes elemzők a fenti árfolyammozgásnak köszönhetően arra számítanak, hogy az idén 5-10 százalékkal nőhet hazánkban az arany ékszerek bolti ára. Ez az átlagos áremelkedés azonban inkább csak az új ékszerek területén okoz majd érzékelhető változást. A színarany ára tavaly grammonként átlagosan 2600 forint körül mozgott, s ettől plusz-mínusz tíz százalékkal térhet el az ára az idei év során. A 14 karátos arany grammjánál ez 200-300 forintos változást jelenthet, ami alig érezhetően jelenik csak majd meg a kiskereskedők árszabásában. Egyelőre a zálogházakban sem adnak többet a felkínált ékszerekért: itt mindössze 1100-1500 forintot ajánlanak a nemesfém grammjáért. Tartósabb értékemelkedés csakis a magas világpiaci árak stabilizálódása esetén lehetséges.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.