Aukciós boom a könyvpiacon

2003-ban tovább sűrűsödött a hazai könyv- és papírrégiségek piacának aukciós naptára: csak Budapesten 83 árverést rendeztek az antikváriumok. Az antikvárius szakma kitartása annak ellenére töretlen, hogy ma alig akad olyan szakember, aki teljes mértékben átlátná a piaci folyamatokat. A Központi Antikvárium vezetője, Márffy György egy korábbi interjúban párhuzamot vont a tőzsde és az aukciós műkereskedelem között. A találó hasonlat leginkább épp a könyv- és papírrégiségek piacára érvényes. A könyvrégiségek kereskedelmének egyik legsajátosabb jellemzője ugyanis az, hogy ott nem egyedi, hanem 50, 100, vagy esetleg 10 000 példányban megjelent kötetek adásvételéről van szó, szemben a leggyakrabban egyedinek számító festményekkel és műtárgyakkal.

Az elmúlt évek visszatérő jelensége, hogy egy korábban ritkaságnak számító kötet kiugró aukciós sikerének hatására több példány is felbukkan a piacon, ami néhány hónap alatt letöri a mű kimagasló kereskedelmi értékét. Így nem csoda, hogy az aukciós katalógusok tételleírásában oly jelentőségteljes terminusként szereplő "ritka" kifejezést mostanság fenntartásokkal kezelik a szakemberek.

A 2003-as év - akár egy árverésen belül is - számtalan példával szolgált e jelenség illusztrálására. Így járt például Madách Imre Ember tragédiájának első kiadása, mely miután 100 és 130 ezer forintos leütési árat ért el más aukciókon, a Honterus szeptemberi árverésén csak 70 ezer forintért kelt el. Ugyanez történt a Petőfi Almanachhal is, melyet a Múzeum körúti antikvárium csak 130 ezer forintért tudott értékesíteni annak ellenére, hogy ugyanennek a munkának egy másik példánya 2002-ben a Krisztina árverésén 300 ezer forintig jutott. A jó időzítés tehát a műkincspiac egyik szegmensében sem olyan fontos, mint a könyveknél. Szőnyi Endre, a Szőnyi Antikvárium tulajdonosa szerint ugyanakkor a könyvárveréseken az a gyakorlat sem ritka, hogy a körültekintő gyűjtők saját köteteiket "sétáltatják" meg, így szondázva meg a piacot hasonló darabok után fürkészve.

Az aukciók gyakorisága és a kiélezett konkurenciaharc nyomán az antikváriumok is egyre nagyobb engedményekkel próbálják kivívni a beadók szimpátiáját. A könyvkereskedések korábbi 20 százalékos közvetítői díja időközben a felére csökkent, miközben a vásárlói oldalon még ma is a 15 százalék körüli aukciós díj az általános. Az aukció azonban még ebben a kiélezett versenyhelyzetben is a legjobb értékesítési lehetőséget jelenti. Szőnyi Endre szerint sok gyűjtő nem tud időt szakítani a megközelítőleg nyolcvan budapesti antikvárium felkeresésére, azok kínálatának átböngészésére. Így ők vagy az egyre népszerűbb internetes könyvkereskedéseket böngészik, vagy az árveréseken veszik meg - sok esetben jóval a kereskedelmi érték fölött - a boltokban is kapható köteteket. A könyvkereskedelem aukciós sikereit mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az összforgalom egyharmada még a kisebb kereskedések esetében is árverésekből származik. A nagyobb antikváriumok esetében ez az arány lényegesen magasabb is lehet. A Központinál például a árverési forgalom megegyezik a bolti eladások értékével, míg a Mike és Társa esetében az összforgalom kétharmadát az aukciós értékesítés teszi ki. Az árverések népszerűségével ugyanakkor az egyes kollekciók összetétele is jelentősen átalakul. Napjainkban az aukciós kínálat 90 százaléka privát beadóktól származik, és csak 10 százalékot tesznek ki a kereskedések saját készletéből bekerülő tételek, miközben ez az arány néhány évvel ezelőtt még 50-50 százalék volt.

Az árverések növekvő száma ugyanakkor veszélyeket is rejt. A bolti készletek fokozatosan elszegényednek, így a hagyományos értékesítési módokat kedvelő vevők egy részét elveszíthetik az antikváriumok. Az erős túlkínálatnak köszönhető az is, hogy a korábban 90 százalék körül mozgó kelendőségi mutatók a tavaly őszi aukciókon 70-80 százalékra estek vissza (kivételt a Stúdió Antikvárium jelentett).

Tavaly a kódexek és ősnyomtatványok mellett a legnagyobb népszerűségnek az RMK-k (Régi Magyar Könyvtár) és hungaricumok örvendtek. A kéziratoknál elsősorban a 18-19. századi tételeknek volt nagy a kelendősége, miközben a korábban nagy sikereket elért nyugatos írók kéziratai iránt némileg visszaesett az érdeklődés. Vízkeleti Péter, a Mike és Társa Antikvárium üzletvezetője szerint a közepes és alacsony árú könyvek közül továbbra is a dedikált kötetek, útleírások és a vadászati témájúak a legnépszerűbbek, az utóbbi évek legnagyobb csalódását pedig az építészeti könyvek rossz szereplése okozta.