Elhúzott a Kieselbach Galéria

A két piacvezető aukciósház közül ezúttal a Kieselbach számára hozott nagyobb sikert az őszi szezon. Múlt héten tartott árverésén nagyjából kétszer akkora (444,74 millió forintos) összforgalmat ért el a Szent István körúti cég, mint október 1-jén a Mű-Terem (222,99 millió forint). A jelentős különbség annál inkább feltűnő, mivel a korábbi árveréseken általában egymáshoz közeli eredményeket tudott elérni a két vetélytárs: az idén tavasszal például egyenként 440-450 millió forint körüli összleütési értéket produkált a két cég (VG, 2004. május 3., 23. oldal).

A szezon legdrágábban eladott festményével ugyancsak a Kieselbach büszkélkedhet. Schönberger Armand jelentős, az 1920-as évek második feléből származó festménye, a Zenés kávéház kikiáltási értéke közel ötszöröséért, 30 millió forintért talált gazdára. További nyolc kép leütési ára érte el a tízmillió forintos "álomhatárt" a Vígszínházban. Vaszary Jánosnak két alkotása tartozik ebbe a körbe (Pompadour: 22, illetve Nyári álom: 13 millió forint), de az aukciók másik hagyományos sztárja, Rippl-Rónai József egy olajképe (A herkulesfürdői kaszinó: 10 millió forint) is jól szerepelt. Vajda Lajos Lebegő házak című alkotása 17, Patkó Károly klasszicizáló aktkompozíciója 16, Derkovits Gyula Mi ketten című vászna 1, Berény Róbert Alvó nő című képe pedig 10 millió forintért cserélt gazdát.

A 19. századi mezőnyben Szinyei Merse Pál Pipacsos mezőn című festménye érte el a legmagasabb leütési árat (18), de Munkácsy Mihály Léda a hatytyúval című alkotásáért (8,5; lásd VG, 2004. október 11., 15. oldal), idősebb Markó Károly mitológiai kompozíciójáért (9,5) és Székely Bertalan Anyai őrszem című életképéért (8 millió forint) is komoly harc folyt. A legnagyobb áremelkedést Kmetty János Csendélet zöld üveggel című akvarellje érte el, amely pontosan a kikiáltási ár tízszeresén, 1,2 millió forinton cserélt gazdát.

Mednyánszky László képei közül több kiemelkedő árakon, 5-7 millió forintért kelt el; a mesternek az aukción szereplő 12 képe közül mindössze egyetlen alkotásra nem volt vevő. A visszamaradt tételek között szerepelt ezenkívül Batthyány Gyula 6,5 millióról indított virágcsendélete is.

A Mű-Teremnél a legdrágábban (20 millió forintért) eladott tétel Patkó Károly 1922-ben készült Fürdőzők című kiemelkedő alkotása volt. A tízmilliós határt ezenkívül két festmény - Ferenczy Károly női képmása és Mattis Teutsch János Hajladozó fák című olajképe - érte el: mindkét alkotás 7,5 millióról indult és kereken tízmillióért talált vevőre. A kiemelkedő eredményt elért művek között említhető ezenkívül Koszta József 3,2 millióról indult és 5,5 millióért leütött tájképe, vagy Bernáth Aurél Festőnő című vászna (6 millió forint).

A Kieselbach favoritjától, Schönberger Armandtól a Mű-Teremnél is kalapács alá került négy alkotás; közülük az egyetlen olajfestmény, a Város című alkotás 6,5 millióért talált gazdára. A Zsolnay-kerámiák egy kivételével elkeltek; legmagasabb árat (3 millió forint) a három nőalakkal díszített, 1904 körüli váza érte el. A Falk Miksa utcai galériában egyébként a napokban nyílt meg és november 13-ig látogatható az a kiállítás, amely magángyűjtemények anyagából válogatva mutat be 130, 1919 előtt készült kiemelkedő magyar festményt.