Egyelőre kevés tag döntött a kasszaváltás mellett

Nagyon kevesen váltanak magánnyugdíjpénztárt Magyarországon, pedig az eltérő hozamok akár indokolttá is tehetnék a nagyobb elvándorlást. Úgy tűnik azonban, az emberek többsége nem igazán foglalkozik ezzel a problémával, legalábbis egyelőre. A teljes taglétszámhoz viszonyítva az elmúlt két évben 0,15 és 0,5 százalék között ingadozott azok aránya, akik pénztárt váltottak. Ez ugyan lényegesen magasabb, mint az állami társadalombiztosítási rendszerbe visszatérők rátája (utóbbi 2003 negyedik negyedévében mutatta a legmagasabb, 0,05 százalékos értéket), de negyedéves szinten a legrosszabb esetben is alig több mint tízezer elvándorlónak felel meg.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint 2004 első negyedévében döntöttek a legtöbben az átlépés mellett, 10 853-an. A következő három hónapban 7778-an, júliustól októberig pedig 9176-an választottak maguknak új pénztárat.

Pedig az átlépés törvényi szabályai nem túl szigorúak: a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény mindössze két feltételt szab azoknak, akik elégedetlenek az általuk választott pénztárral. Az egyik, hogy legalább féléves tagsági időt kell igazolniuk az elhagyni kívánt pénztárnál, illetőleg az átlépést megelőzően rendezniük kell az esetlegesen fennálló tagdíjhátralékot.

Egyes szakemberek a mellett kardoskodnak, hogy érdemes alaposan szemügyre venni a hozamokat. Belépéskor ésszerűnek tűnik a legmagasabb részvényarányt tartó pénztárak közül választani, majd nyugdíj előtt néhány évvel átnyergelni egy alacsony részvénytartalmúba.

Mivel a kilépési költségek meglehetősen alacsonyak, és különösebb adminisztrációs akadálya sincs a váltásnak, ez könnyen megtehető. Egy tavaly elfogadott szabályváltozás - amely szerint a nyugdíjba vonulásukkor 120 hónapnál rövidebb magánpénztári tagsági viszonnyal rendelkezők visszatérhetnek a társadalombiztosításba - azonban másfelé tereli a tagokat.

A társadalombiztosítási rendszerbe való visszamenekülés lehetősége azt jelenti, hogy a pénztártag nyugdíja nem függ attól, mennyi pénzt utal vissza a nyugdíjpénztár a számlájáról az állami rendszerbe. Így akkor is érdemes magas részvényarányú intézményt választani, ha az ember közelít a nyugdíjkorhatárhoz, mivel nem éri kár abban az esetben sem, ha a pénztár rosszul teljesít.