BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Előtérben a biztonságos háttér

A működési költségek és hozamok közötti különbség egyre kisebb jelentőségű, ugyanakkor érezhetően fontosabbá vált az intézményi háttér a nyugdíjpénztár kiválasztásában. A szociális ellátórendszertől csak egyfajta alapellátás remélhető, így aki ennél többet szeretne nyugdíjas éveire, annak érdemes megkeresnie a számára optimális öngondoskodási formát.

Ahogyan csökkennek az eltérések a működési költségekben, illetve hozamokban, a pénztárválasztásban egyre meghatározóbbá válik a háttér, a név, valamint a név sugallta biztonság - véli Lehoczky László, az MKB Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója. Szerinte addicionális vonzerőt gyakorolnak azok a szolgáltatások és kedvezmények is, amelyeket a pénztár mögött álló pénzügyi csoport nyújt a tagoknak. A pénzügyi csoport által biztosított szolgáltatások egyik újdonsága lesz, hogy a jogszabályváltozás révén a legalább 10 éves önkéntes nyugdíjpénztári tagsági viszonnyal rendelkezők, illetve a nyugdíjkorhatárt elérők egyéni számlájuk 50 százalékát pénzintézetnél elzálogosíthatják (tagi lekötés). Ez rugalmas feltételű és kedvező kondíciójú hitelfelvételi lehetőséget biztosít az érintett pénztártagoknak.

Ez nem jelenti azt, hogy egy kiugróan jó eredmény hatására néhányan nem esnek gondolkodóba, de a szegmens alapvetően kiegyensúlyozott, az átvándorlás viszonylag alacsonynak mondható. Az MKB önkéntes nyugdíjpénztárába például a tagok mindössze két százaléka érkezett átlépéssel, miközben a távozók aránya nem éri el a fél százalékot sem a teljes tagságra vetítve. Hasonló mutatókkal dicsekedhet a kötelező ág is, ahol egy százalék az érkezők aránya, 1,1 százalék pedig a távozóké, igaz, utóbbiban már a tb-be visszatérőket is szerepeltetik. A nyugdíjpénztár hosszú távú konzervatív befektetési politikájának eredményeként 2004-ben az önkéntes ágban 15,92 százalékos nettó hozamot ért el. Ez közel 8 százalékkal meghaladja az inflációt, reálhozamot biztosítva a pénztár tagjainak.

Az önkéntes nyugdíjpénztárt az sem érintette igazán, hogy 2004-ben már szép számmal akadtak olyan tagjai, akiknek lejárt a tízéves kötelező megtakarítási ideje. Az MKB Nyugdíjpénztár iránti bizalmat jelzi, hogy közülük mindössze 15 százalék nyúlt hozzá a pénzéhez, de ezek kétharmada tagságát megőrizve, csak részben vette fel nyugdíj célú megtakarításait. Mindössze egyharmaduk formált igényt a teljes megtakarításra és szüntette meg pénztártagságát.

Ami a két szegmens várható fejlődését illeti, Lehoczky László úgy véli: míg a kötelező ág dinamikája, folyamatos utánpótlása törvényileg garantált, az önkéntes pénztári tagság beállt az 1,3 milliós szintre. Belátható időn belül az ügyvezető igazgató nem számít nagy változásra. Legfeljebb az átlagos hazai jövedelemszint megugrása hozhat majd új tagokat, esetleg a jó (önkéntes tagságot vállalók) és rossz (önkéntes tagság híján alacsony nyugdíjjal szembesülők) példák a családokban.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.