Továbbra is növekszik a piaci koncentráció a magánnyugdíjpénztárak piacán: 2004 harmadik negyedévének végén a hat legnagyobb pénztár taglétszám tekintetében 87,1 százalékos, a vagyonból pedig 83,2 százalékos részt tudhatott magáénak - derül ki a pénzügyi felügyelet öszszesítéséből. A PSZÁF által publikált adatok szerint a magánnyugdíjpénztárak összesített taglétszáma szeptember végére 2,4 millió főre gyarapodott, ami 4,7 százalékos növekedést jelent az egy év alatt.
A magán-nyugdíjpénztári tagság korcsoport szerinti megoszlásában szembetűnő változás figyelhető meg: a 20-24 év közötti pénztártagok aránya jelentősen, majdnem két százalékponttal növekedett. A kereset szerinti megoszlás nem mutat gyökeres elmozdulást: a tagok csaknem egyharmada még mindig 50-100 ezer forint közötti keresetű.
A PSZÁF adatai szerint 2004 első három negyedéve során 158,3 milliárd forintnyi befizetés történt a magánnyugdíjpénztárakba, ami 31,4 százalékos éves növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A 2004. első félévi magán-nyugdíjpénztári befizetések 91,6 százalékát az azonosított tagdíjbevételek tették ki, amelynek legnagyobb hányada továbbra is a kötelező tagdíjbevételekhez köthető.
Növekvő, de a rendszer elvéből adódóan még változatlanul rendkívül kicsi a szolgáltatási kiadások mértéke: ez 2004 első három negyedéve folyamán 263 millió forintot tett ki, szemben a 2003 kilenc hónapja során teljesített 80,1 millióval.
A harmadik negyedév végén a magánnyugdíjpénztárak 52 milliárd forint befektetési tevékenységből származó bevételt számoltak el, ami jóval magasabb a 2003. harmadik negyedév végén elértnél. A befektetési tevékenységből származó nagy bevétel a korábbi negyedévekben is jelentős kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, valamint a tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapí-
rok nyereség jellegű különbözetéből származik. Kiugróan megnőtt ezen időszak során a kapott osztalékok részesedések mértéke és aránya is.
A befektetési tevékenységből származó ráfordítás 13,4 milliárd forint volt, ami szintén jelentős növekedést mutat 2003. harmadik negyedév végéhez képest. A ráfordítások körülbelül kétharmada a tulajdonosi részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapí-
rok árfolyamveszteségéhez kapcsolódik. A befektetési tevékenység ráfordításainak összetevőinek arányában tovább növekedett a vagyon- és letétkezelő díjak súlya.
A harmadik negyedév a pénztárak számára kedvezőnek mutatkozott, a mindegyikük pozitív hozamot, sőt tizenöten közülük - a tizennyolcból - 3 százalék feletti hozamot értek el.
Szeptember végén a szektor befektetése nyilvántartási értéken 739,5 milliárd forint volt, ami 31,7 százalékos vagyongyarapodást jelent 2003 végéhez és 42,3 százalékost 2003 első feléhez képest. A pénztárak nem változtattak alapvető befektetési stratégiájukon, továbbra is az állampapírokban tartják a portfólió jelentős hányadát, melynek aránya az időszak végére 72,7 százalékra növekedett. Ezzel egy időben csökkenés észlelhető ugyanakkor a részvények és a bankszámlapénz esetében.
A negyedév végén - év eleje óta - a magánnyugdíjpénztárak összesen 9,3 milliárd forintot számoltak el a működési tartalék javára, és 8,3 milliárdot fizettek ki működési költségeik finanszírozására, amely az egy évvel korábbi értéknél csaknem negyedével magasabb. Így a működési tevékenység 2004. harmadik negyedév végi egyenlege pozitív maradt. A működési költségeknek a befolyt és azonosított tagdíjakhoz viszonyított mértéke 5,7 százalékot tett ki, amely csökkent a 2003. harmadik negyedév végére kalkulált 6,1 százalékhoz képest.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.