Folytatódó koncentráció a piacon

Továbbra is növekszik a piaci koncentráció a magánnyugdíjpénztárak piacán: 2004 harmadik negyedévének végén a hat legnagyobb pénztár taglétszám tekintetében 87,1 százalékos, a vagyonból pedig 83,2 százalékos részt tudhatott magáénak - derül ki a pénzügyi felügyelet öszszesítéséből. A PSZÁF által publikált adatok szerint a magánnyugdíjpénztárak összesített taglétszáma szeptember végére 2,4 millió főre gyarapodott, ami 4,7 százalékos növekedést jelent az egy év alatt.

A magán-nyugdíjpénztári tagság korcsoport szerinti megoszlásában szembetűnő változás figyelhető meg: a 20-24 év közötti pénztártagok aránya jelentősen, majdnem két százalékponttal növekedett. A kereset szerinti megoszlás nem mutat gyökeres elmozdulást: a tagok csaknem egyharmada még mindig 50-100 ezer forint közötti keresetű.

A PSZÁF adatai szerint 2004 első három negyedéve során 158,3 milliárd forintnyi befizetés történt a magánnyugdíjpénztárakba, ami 31,4 százalékos éves növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A 2004. első félévi magán-nyugdíjpénztári befizetések 91,6 százalékát az azonosított tagdíjbevételek tették ki, amelynek legnagyobb hányada továbbra is a kötelező tagdíjbevételekhez köthető.

Növekvő, de a rendszer elvéből adódóan még változatlanul rendkívül kicsi a szolgáltatási kiadások mértéke: ez 2004 első három negyedéve folyamán 263 millió forintot tett ki, szemben a 2003 kilenc hónapja során teljesített 80,1 millióval.

A harmadik negyedév végén a magánnyugdíjpénztárak 52 milliárd forint befektetési tevékenységből származó bevételt számoltak el, ami jóval magasabb a 2003. harmadik negyedév végén elértnél. A befektetési tevékenységből származó nagy bevétel a korábbi negyedévekben is jelentős kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, valamint a tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapí-

rok nyereség jellegű különbözetéből származik. Kiugróan megnőtt ezen időszak során a kapott osztalékok részesedések mértéke és aránya is.

A befektetési tevékenységből származó ráfordítás 13,4 milliárd forint volt, ami szintén jelentős növekedést mutat 2003. harmadik negyedév végéhez képest. A ráfordítások körülbelül kétharmada a tulajdonosi részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapí-

rok árfolyamveszteségéhez kapcsolódik. A befektetési tevékenység ráfordításainak összetevőinek arányában tovább növekedett a vagyon- és letétkezelő díjak súlya.

A harmadik negyedév a pénztárak számára kedvezőnek mutatkozott, a mindegyikük pozitív hozamot, sőt tizenöten közülük - a tizennyolcból - 3 százalék feletti hozamot értek el.

Szeptember végén a szektor befektetése nyilvántartási értéken 739,5 milliárd forint volt, ami 31,7 százalékos vagyongyarapodást jelent 2003 végéhez és 42,3 százalékost 2003 első feléhez képest. A pénztárak nem változtattak alapvető befektetési stratégiájukon, továbbra is az állampapírokban tartják a portfólió jelentős hányadát, melynek aránya az időszak végére 72,7 százalékra növekedett. Ezzel egy időben csökkenés észlelhető ugyanakkor a részvények és a bankszámlapénz esetében.

A negyedév végén - év eleje óta - a magánnyugdíjpénztárak összesen 9,3 milliárd forintot számoltak el a működési tartalék javára, és 8,3 milliárdot fizettek ki működési költségeik finanszírozására, amely az egy évvel korábbi értéknél csaknem negyedével magasabb. Így a működési tevékenység 2004. harmadik negyedév végi egyenlege pozitív maradt. A működési költségeknek a befolyt és azonosított tagdíjakhoz viszonyított mértéke 5,7 százalékot tett ki, amely csökkent a 2003. harmadik negyedév végére kalkulált 6,1 százalékhoz képest.