Részvényalap, vagy indexkövető?

Visszaesett a befektetők érdeklődése az indexkövető részvényalapok iránt a nemzetközi piacokon. Az indexkövető alapok stratégiája arra épül, hogy portfólióját egy piaci index kosarának megfelelően építse ki, s ezzel a mutató alakulásához hasonló teljesítményre van kilátás, míg a hagyományos részvényalapok célja éppen a benchmark megverése. Egy dolog miatt azonban nem csökkenhet számottevően a konstrukció népszerűsége: a költséghatékonyság okán. Az alap passzív portfóliókezelési stratégiája miatt az alapkezelői díj töredéke a hagyományos nyílt végű alapoknál alkalmazottnál.

Amerikában az elmúlt év húsz legnagyobb tőkebeáramlását elkönyvelt részvényalapja közül mindössze négy volt indexkövető - derül ki a Financial Research adataiból. Igaz, közülük is csupán egy konstrukció volt hagyományos típusú, a tizedik helyet megszerző Vanguard Total Stock Market Index Fund, a másik három az Exchange Traded Fund (ETF), azaz tőzsdén kereskedett indexkövető alaptípusú közé sorolható. Ez is jelzi, az ETF alapok növekvő népszerűségét: eszközértékük közel 50 százalékkal, 226,2 milliárd dollárra ugrott. Ám ezzel még korántsem sikerült beérniük az indexkövető alapokat: összvagyonuk csupán három százalékát teszi ki az utóbbinak.

A hagyományos indexkövető konstrukcióknak azonban nemcsak "házon belül" akadt versenytársa az ETF-k személyében, hanem az aktívan kezelt részvényalapok is veszélyeztetik pozícióikat. A visszamenőleges hozamokat látva ez érthető is: az elmúlt öt évben a Vanguard Total Stock Market Index Fundja éves szinten 1,1 százalékot veszített értékéből, miközben a részvényalapok átlagosan 1,8 százalékos pluszt mutattak fel. A magyarázat egyszerű: az 1990-es évek végén az indexkosarak meghatározó szereplői, a blue-chipek húzták fel a mutatókat. A századfordulót követően azonban változott az összkép: a kisebb papírok indultak emelkedésnek.

Hazánkban ugyanakkor fordított a helyzet: az elmúlt egy évben az indexkövető alapok lekörözték a hagyományos részvényalapokat, miután a BUX erősödése alapvetően a blue-chipek - köztük is elsősorban a Mol és az OTP - számlájára írható. A részvényalapok ugyanakkor nem vásárolhatnak kedvükre egy-egy értékpapírból: köti kezüket az ötszázalékos korlát.