Díjháború az alapoknál

A piaci verseny az ügyfél legjobb barátja, legyen szó bármilyen szegmensről is. Az árháború ezúttal a befektetési alapok piacán tapasztalható: a három legnagyobb amerikai alapkezelői társaság, a Vanguard Group, a Capital Group és a Fidelity Investments az elmúlt hónapokban csökkentette alapkezelői díját. Egyes piaci szakértők szerint azonban ez csupán a kezdet, s lépésük érdemben kihathat a piacra hosszabb távon. Az optimistábbak úgy vélekedhetnek, hogy a méretarányosságból kifolyólag ez várható is volt részükről, hiszen a jelenlegi befektetésialap-piac a maga 8000 milliárd dolláros összvagyonával egy alacsonyabb alapkezelői díj mellett is elboldogul, szemben 1980-nal, amikor 100 milliárd dollárnyi vagyont kezelt, illetve 1990-nel, amikor 1000 milliárdot - mutat rá a Bloomberg. Az alacsonyabb díjak pedig jobb eredményt is jelentenek a befektetők számára, ez akár azt jelentheti, hogy ezen mindenki nyer.

A pesszimista megközelítés szerint ugyanakkor a díjháború a nagyobb alapkezelő társaságoknak kedvez, miközben szorult helyzetbe kerülnek a kisebb és közepes méretű piaci szereplők, s ez visszaveti a piacra újonnan belépőket. A harc azonban nem csupán a hagyományos befektetési alapok között folyik: az elmúlt években rakétaszerűen bővülő hedge-alapok, illetve a kockázatitőke-alapok is komoly ellenfélnek bizonyulnak.

A befektetési alapok díjstruktúrájában közel egy éve kezdődött el a mozgolódás. A Fidelity tavaly augusztus végén öt indexalapjánál mérsékelte az alapkezelői díjat, ezzel egyértelműen a Vanguard-t, az indexalapok terén a legkisebb díjakat felszámoló alapkezelőt hívta ki párbajra. Szeptemberben a Capital Group jelentett be díjcsökkentést, amelyet ez év áprilisában egy újabb követett. Ez közel 200 millió dolláros megtakarítást jelent a befektetőknek évente, amennyiben a nettó eszközérték a jelenlegi szinten maradt - tudatta ügyfeleivel a honlapján az alapkezelő. Április végén a Vanguard döntött hasonlóan: a rekordalacsony alapkezelői díjú Admiral részvényalap-sorozatánál mérsékelte a minimális befektetési összeget.

Tény, ha a díjverseny folytatódik, akkor a befektetésialap-jegyekkel rendelkező 91 millió amerikai kisbefektető alighanem egyre jobban megérzi pénztárcáján a következményeket - vélik a piaci szakértők. Hozzátette: az viszont vitathatatlan, hogy minél hosszabb és keményebb lesz a verseny, azzal csak a nagyobb alapkezelők járnának jól.