A Sotheby's ma esti árverésén az impresszionista és posztimpresszionista nagymesterek alkotásait háttérbe szorítják a fau-veokhoz, a kubizmushoz vagy éppen a két világháború közötti időszakhoz kötődő festmények. A legmagasabb - 3-4 millió fontos, azaz 1,2-1,5 milliárd forintos - becsértéke Juan Gris kubista tájképének és Kees van Dongen Kalapos nő című aktjának van. A 19. század végén készült képek közül egyedül Paul Gauguin Tahitin festett, színpompás csendéletéhez fűznek ekkora várakozást a ház szakértői. Edgar Degas egy-egy táncosnőket, illetve zsokékat ábrázoló pasztellje egyenként 1,2-1,8 millió fontot hozhat, ennél kétszer drágább lehet Maurice de Vlaminck egyik legjobb festménye, az 1904-ben készült Kertész. Ugyancsak nagyjából száz évvel ezelőtt született Edvard Munch A kecskefogat című vászna, amely a művész egy barátjának gyermekeit ábrázolja (1-1,5 millió font).
Ritka csemegének számít a német expresszionizmus egyéni hangú alkotója, Lyonel Feininger korai, 1910-es Kerékpárosok című alkotása (szintén 1-1,5 millió font). Ennél jóval később készült, ám a Feininger-képhez hasonló árfekvésben kelhet el a mezőny legértékesebb szobra, Henry Moore Két darabos fekvő figurája. Természetesen a huszadik századi művészet császára, Pablo Picasso sem hiányozhat a Sotheby's anyagából: a Pipás férfi a mester érett korszakát idézi, és azok közé a rejtett önarcképek közé tartozik, amelyeken történelmi álarcban, muskétásként jelenik meg az alkotó.
A Christie's holnap esti presztízsaukciójának kínálatában még egyértelműbb a huszadik század eleji remekművek dominanciája, hiszen a legtöbbre tartott művek sorában csupán Vincent van Gogh Olvasó nő című vászna (2,5-3,5 millió font) idézi a 19. századot. A legmagasabb árat (2,8-3,5 millió fontot) Maurice de Vlaminck fauve Szajna-parti látképétől várja a ház. Henri Matisse 1924-es Csendélet virágokkal és csészével című képe 2-3 milliót hozhat; az európai és keleties elemeket ötvöző enteriőr Matisse ekkoriban készült háremképeinek hangulatát idézi. Georges Braque 1907-ben festett Házak L'Estaque-ban című munkája (800 ezer-1,2 millió font) a kubizmus kialakulásának jellegzetes dokumentuma, míg Vaszilij Kandinszkij 1913-as gouache-képe (900 ezer-1,2 millió font) a lírai absztrakció genezisét szemlélteti.
Aki a Die Brücke csoport által képviselt expresszionista formavilágot kedveli, annak elsősorban Karl Schmidt-Rotluff 1912-ből származó Szürkület című alkotása keltheti fel az érdeklődését (1,2-1,6 millió font). Kifejezetten ritkaságszámba megy Alexander Archipenko öt, a festészet és a szobrászat határmezsgyéjén mozgó alkotása, amelyek a kubizmus, a futurizmus és a konstruktivizmus stílusjegyeit ötvözik. Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni Amedeo Modigliani röviddel 1920-ban bekövetkezett halála előtt festett női portréját, amely a festő társát és legfontosabb múzsáját, Jeanne Hébuterne-t ábrázolja (1,5-2,5 millió font). A kép vonz-erejét növeli, hogy soha nem szerepelt még árverésen, és kiállításon is ritkán volt látható.
A mai, illetve holnap esti aukciók után - ahogy azt megszokhattuk - mindkét ház alacsonyabb árfekvésű impresszionista és modern festményeket, illetve grafikákat árverez. Az összforgalom várhatóan ezekkel együtt sem fogja megközelíteni a hasonló profilú májusi New York-i aukciókét, amelyeken egyértelműen a Christie's szerepelt jobban. Ezek során - a nagyjából döntetlennel zárult februári londoni impresszionista és modern árverések (VG, 2005. február 14., 19. oldal) után - mintegy másfélszer nagyobb összforgalmat realizált a Christie's, mint első számú versenytársa (VG, 2005. május 30., 19. oldal).
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.