Fauve-ok nyara Londonban

A Sotheby's ma esti árverésén az impresszionista és posztimpresszionista nagymesterek alkotásait háttérbe szorítják a fau-veokhoz, a kubizmushoz vagy éppen a két világháború közötti időszakhoz kötődő festmények. A legmagasabb - 3-4 millió fontos, azaz 1,2-1,5 milliárd forintos - becsértéke Juan Gris kubista tájképének és Kees van Dongen Kalapos nő című aktjának van. A 19. század végén készült képek közül egyedül Paul Gauguin Tahitin festett, színpompás csendéletéhez fűznek ekkora várakozást a ház szakértői. Edgar Degas egy-egy táncosnőket, illetve zsokékat ábrázoló pasztellje egyenként 1,2-1,8 millió fontot hozhat, ennél kétszer drágább lehet Maurice de Vlaminck egyik legjobb festménye, az 1904-ben készült Kertész. Ugyancsak nagyjából száz évvel ezelőtt született Edvard Munch A kecskefogat című vászna, amely a művész egy barátjának gyermekeit ábrázolja (1-1,5 millió font).

Ritka csemegének számít a német expresszionizmus egyéni hangú alkotója, Lyonel Feininger korai, 1910-es Kerékpárosok című alkotása (szintén 1-1,5 millió font). Ennél jóval később készült, ám a Feininger-képhez hasonló árfekvésben kelhet el a mezőny legértékesebb szobra, Henry Moore Két darabos fekvő figurája. Természetesen a huszadik századi művészet császára, Pablo Picasso sem hiányozhat a Sotheby's anyagából: a Pipás férfi a mester érett korszakát idézi, és azok közé a rejtett önarcképek közé tartozik, amelyeken történelmi álarcban, muskétásként jelenik meg az alkotó.

A Christie's holnap esti presztízsaukciójának kínálatában még egyértelműbb a huszadik század eleji remekművek dominanciája, hiszen a legtöbbre tartott művek sorában csupán Vincent van Gogh Olvasó nő című vászna (2,5-3,5 millió font) idézi a 19. századot. A legmagasabb árat (2,8-3,5 millió fontot) Maurice de Vlaminck fauve Szajna-parti látképétől várja a ház. Henri Matisse 1924-es Csendélet virágokkal és csészével című képe 2-3 milliót hozhat; az európai és keleties elemeket ötvöző enteriőr Matisse ekkoriban készült háremképeinek hangulatát idézi. Georges Braque 1907-ben festett Házak L'Estaque-ban című munkája (800 ezer-1,2 millió font) a kubizmus kialakulásának jellegzetes dokumentuma, míg Vaszilij Kandinszkij 1913-as gouache-képe (900 ezer-1,2 millió font) a lírai absztrakció genezisét szemlélteti.

Aki a Die Brücke csoport által képviselt expresszionista formavilágot kedveli, annak elsősorban Karl Schmidt-Rotluff 1912-ből származó Szürkület című alkotása keltheti fel az érdeklődését (1,2-1,6 millió font). Kifejezetten ritkaságszámba megy Alexander Archipenko öt, a festészet és a szobrászat határmezsgyéjén mozgó alkotása, amelyek a kubizmus, a futurizmus és a konstruktivizmus stílusjegyeit ötvözik. Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni Amedeo Modigliani röviddel 1920-ban bekövetkezett halála előtt festett női portréját, amely a festő társát és legfontosabb múzsáját, Jeanne Hébuterne-t ábrázolja (1,5-2,5 millió font). A kép vonz-erejét növeli, hogy soha nem szerepelt még árverésen, és kiállításon is ritkán volt látható.

A mai, illetve holnap esti aukciók után - ahogy azt megszokhattuk - mindkét ház alacsonyabb árfekvésű impresszionista és modern festményeket, illetve grafikákat árverez. Az összforgalom várhatóan ezekkel együtt sem fogja megközelíteni a hasonló profilú májusi New York-i aukciókét, amelyeken egyértelműen a Christie's szerepelt jobban. Ezek során - a nagyjából döntetlennel zárult februári londoni impresszionista és modern árverések (VG, 2005. február 14., 19. oldal) után - mintegy másfélszer nagyobb összforgalmat realizált a Christie's, mint első számú versenytársa (VG, 2005. május 30., 19. oldal).