Kedvezőbb törvényi háttér a zártkörű alapoknál

A tőkepiaci törvény (Tpt.) módosításának eredményeként - várhatóan július elsejétől - lehetővé válik, hogy az engedélyezést követően - a 12 hónapos érvényesség idején - az értékpapír bármely tagállamban forgalomba hozható, szabályozott piacra bevezethető legyen, és egyszerűsödnek a zártkörű forgalomba hozatal szabályai is. Nem lesz szükség információs összeállítás készítésére, és csak utólagos bejelentési kötelezettséghez kötik, hogy a zártkörűség feltételeinek való megfelelést a felügyelet ellenőrizhesse. Egyszerűsödik a zártkörű alapoknál a kezelési szabályzat módosítása is, ez várhatóan szintén lendületet adhat ennek a konstrukciónak - hangsúlyozta Temmel András, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) főtitkára.

A befektetési alapok számára lehetővé válik különböző befektetésijegy-sorozatok kibocsátása a Tpt. módosításával, amelyek az egyes befektetői csoportok számára testreszabott szolgáltatások egyidejű kínálatát teszi lehetővé. A sorozatok kibocsátását igencsak szorgalmazták a hazai alapkezelők, ez ugyanis lehetőséget biztosít arra, hogy transzparens és költséghatékony módon tudják kielégíteni a különböző befektetői igényeket - fogalmazott Temmel András, hozzátéve: Nyugat-Európában igen elterjedt, hogy egy adott alapból más-más sorozatot vásárolhatnak a magánszemélyek és az intézményi befektetők. A törvénytervezet értelmében az egyazon alapon belüli befektetésijegy-sorozatok a felszámított díjakban, költségekben, jutalékok mértékében, a befektetési jegyek névértékében, a forgalomba hozatal pénznemében, módjában, a forgalomba hozatal és a forgalmazás helyében, az értékesíthető mennyiség minimumában, illetve a tőkenövekmény és a hozam megállapításának és kifizetésének szabályozásában különbözhetnek egymástól.

Az ingatlanalapok fejlődése szempontjából pedig fontos, hogy a várható jogszabályban a hitelfelvételi korlátot pontosabban fogalmazták meg. A hatályos törvény szerint egy adott ingatlanhoz lehet hitelt felvenni a vásárolt ingatlan vételárának 50 százalékáig, ez viszont nehezíti a hitelkorlát ellenőrzését, hiszen az ingatlan értéke változik, ráadásul a hitelt nem lehet lecserélni. A megfogalmazás rugalmasabbá válik: nincs megkötés azt illetően, mire használhatja fel a hitelt az alapkezelő (ingatlanfinanszírozás, illetve ingatlanberuházás finanszírozása céljából), míg a hitelkorlát az alap ingatlanvagyonának aktuális nettó eszközértékéhez kötődik (az 50 százalékos korlát marad) - mutatott rá Temmel András. (FB)