A tőkepiaci törvény (Tpt.) módosításának eredményeként - várhatóan július elsejétől - lehetővé válik, hogy az engedélyezést követően - a 12 hónapos érvényesség idején - az értékpapír bármely tagállamban forgalomba hozható, szabályozott piacra bevezethető legyen, és egyszerűsödnek a zártkörű forgalomba hozatal szabályai is. Nem lesz szükség információs összeállítás készítésére, és csak utólagos bejelentési kötelezettséghez kötik, hogy a zártkörűség feltételeinek való megfelelést a felügyelet ellenőrizhesse. Egyszerűsödik a zártkörű alapoknál a kezelési szabályzat módosítása is, ez várhatóan szintén lendületet adhat ennek a konstrukciónak - hangsúlyozta Temmel András, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) főtitkára.
A befektetési alapok számára lehetővé válik különböző befektetésijegy-sorozatok kibocsátása a Tpt. módosításával, amelyek az egyes befektetői csoportok számára testreszabott szolgáltatások egyidejű kínálatát teszi lehetővé. A sorozatok kibocsátását igencsak szorgalmazták a hazai alapkezelők, ez ugyanis lehetőséget biztosít arra, hogy transzparens és költséghatékony módon tudják kielégíteni a különböző befektetői igényeket - fogalmazott Temmel András, hozzátéve: Nyugat-Európában igen elterjedt, hogy egy adott alapból más-más sorozatot vásárolhatnak a magánszemélyek és az intézményi befektetők. A törvénytervezet értelmében az egyazon alapon belüli befektetésijegy-sorozatok a felszámított díjakban, költségekben, jutalékok mértékében, a befektetési jegyek névértékében, a forgalomba hozatal pénznemében, módjában, a forgalomba hozatal és a forgalmazás helyében, az értékesíthető mennyiség minimumában, illetve a tőkenövekmény és a hozam megállapításának és kifizetésének szabályozásában különbözhetnek egymástól.
Az ingatlanalapok fejlődése szempontjából pedig fontos, hogy a várható jogszabályban a hitelfelvételi korlátot pontosabban fogalmazták meg. A hatályos törvény szerint egy adott ingatlanhoz lehet hitelt felvenni a vásárolt ingatlan vételárának 50 százalékáig, ez viszont nehezíti a hitelkorlát ellenőrzését, hiszen az ingatlan értéke változik, ráadásul a hitelt nem lehet lecserélni. A megfogalmazás rugalmasabbá válik: nincs megkötés azt illetően, mire használhatja fel a hitelt az alapkezelő (ingatlanfinanszírozás, illetve ingatlanberuházás finanszírozása céljából), míg a hitelkorlát az alap ingatlanvagyonának aktuális nettó eszközértékéhez kötődik (az 50 százalékos korlát marad) - mutatott rá Temmel András. (FB)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.