Patkó és Medveczky Londonban

Medveczky Jenőtől négy, Patkó Károlytól pedig hat képet visz kalapács alá a neves aukciósház a mintegy nyolcvan német, osztrák, magyar és szláv (cseh, lengyel) festmény között. Patkó Ká-roly képei túlnyomórészt a művész testvére, Rudolf Palmer tulajdonából kerültek 1957-ben egy amerikai magángyűjteménybe, és az azóta eltelt közel fél évszázadban nem cseréltek gazdát. A féltucat Patkó-kép közül az 1931-ben Rómában festett női félakttól vár a legtöbbet (8-12 ezer fontot, azaz 3-4,5 millió forintot) a Sotheby's, míg az 1921-es Önarckép és a harmincas évekből származó Lóitatás egyenként 6-8 ezret (2,2-3 millió forintot) hozhat. Ezek a becsértékek egyébként a Patkó-képek hazai aukciós szereplései fényében túlságosan szerénynek bizonyulhatnak; elég a művész Etetés című képére utalni, amelyet június 1-jén 9,5 millió forintért ütöttek le a BÁV-nál. Medveczky négy táblaképe közül az 1982-es monográfiában is illusztrált Spektrum cirkusz című alkotás lehet a legdrágább (10-15 ezer font).

Természetesen az elmúlt évekhez hasonlóan most sem hiányzik a Sotheby's magyar anyagából 19. századi klasszikusaink néhány alkotása. Munkácsy Mihálytól az Ásító inas című 1869-es táblaképre lehet licitálni, amelynek híres előtanulmánya a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található. A 40-60 ezer fontos becsérték itt is túl alacsony lehet, hiszen emlékezzünk arra, hogy tavaly a 120-180 ezerre tartott Forrásnál című Munkácsy-kép végül 525 ezer fontért kelt el Londonban. Az anyagot ifjabb Markó Károly és András egy-egy tájképe, továbbá László Fülöp, Polgáry Géza, Fényes Adolf és Ujváry Ignác munkái egészítik ki. Nem az alkotó, hanem a téma teszi magyar vonatkozásúvá Rudolph von Alt 1848-ra datált akvarell városlátképét, amely nemcsak a felismerhető épületek, hanem az utcai feliratok - kávéház stb. - tanúsága szerint is a reformkori Pestet ábrázolja.

A magyar festmények egyébként olyan, a nemzetközi piacon is elismert német, osztrák és cseh művészek alkotásainak társaságában kerülnek kalapács alá, mint például Max Liebermann, Max Slevogt, Adolph von Menzel, Hans Makart, vagy éppen a szecesszió nagymestere, Alphonse Mucha. Utóbbi művésztől öt különböző technikájú alkotásra - rajzokra, olajfestményekre - tehetünk szert, szerencsés esetben már tízezer font körüli összegért.