Devizahitelesek figyelem: érdemes felszorozni a törlesztőrészleteket

A szokottnál is óvatosabban kell terveznie annak, aki most gondolkodik deviza alapú kölcsön felvételén: a forint ugyanis minden, ebből a szempontból releváns fizetőeszközzel szemben több éves csúcsok közelében mozog.

A devizahiteleknél még mindig domináns svájci frankkal szemben az év eleje óta csaknem kilenc százalékot javított a hazai deviza, így az árfolyam 141 forint környékén mozog a bankközi devizapiacon. Pedig az év elején nem tűnt úgy, hogy különösebben szép idők elé néznének a svájci frankban eladósodott ügyfelek: március végén még emelkedett, és a 170-es szintet is ostromolta a kurzus, amire legutóbb fél évvel korábban akadt csak példa. Április eleje óta viszont meredeken zuhan az alpesi deviza forinttal szembeni árfolyama, ami néhány hónap alatt – csak az árfolyamváltozást figyelembe véve – 15 százalékkal apasztotta a havi törlesztőrészleteket.

A lakossági ügyfelek körében feltörekvő devizának számító japán jennel szemben még többet javult a forint pozíciója. A mostani, 1,36 körüli árfolyam több mint 12 százalékkal jobb az év elejinél,ami mindenképpen kedvező hír mind az OTP Bank Világhitelét, mind a K&H jenhitelét választott ügyfelek szempontjából.

Vékonyodó banki könyvek

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint májusban 214, áprilisban pedig 181 milliárd forintnyi devizahitel-állomány tűnt el a pénzügyi szolgáltatók könyveiből a forint erősödése miatt, és az első öt hónap összesített mérlege is 130 milliárdos mínuszt mutat. Ebből a szempontból a forint júniusi mozgása sem segítette a hitelintézeteket: az euróhoz képest újabb 2,17, a svájci frankkal szemben pedig 1,97 százalékot javított a hazai fizetőeszköz, ami a teljes devizahitel-állományra vetítve újabb, nagyjából 80 milliárdos kiesést jelenthet.

Érdekes, hogy arányában legkevesebbet az euróhoz képest erősödött a forint december óta, hiszen a keddi, 231 körüli árfolyam „mindössze” 8,7 százalékkal jobb az év véginél. Az euró ugyanakkor nem túlságosan kedvelt pénznem, ha hitelfelvételről van szó: a lakossági ügyfeleknek nagyjából 100 milliárdnyi kölcsönét tartják nyilván közös devizában, ami nem egészen egy százalékos szeletet jelent a teljes hiteltortából.

A forint jó szereplése tehát mindenképpen megfontoltságra kell, hogy ösztönözze a potenciális hitelfelvevőket, hiszen további, érezhető erősödésre alig lehet számítani, a korrekció esélye viszont egyre nagyobb. Ráadásul az elemzők is meglehetősen megosztottak a hazai fizetőeszköz további várható szereplését illetően: egy részük szerint tartósan fennmaradhatnak a jelenlegi szintek, más részük viszont már 245-250 forintos euróval számol decemberre.

Azt persze nagyon nehéz meghatározni, hogy csak az árfolyam lehetséges mozgására gondolva mekkora összeget érdemes tartalékolni a családi költségvetésből: hüvelykujj-szabályként viszont elég annyi, hogy a most megállapított törlesztőrészlethez képest 20-25 százalékos „ráhagyás” már elég lehet a legtöbb, váratlan piaci fejlemény kiküszöbölésére. Ez praktikusan annyit jelent, hogy ha most 40 ezer forintos törlesztőrészletet állapít meg a bank frissen felvett hitelünkre, akkor havi 50 ezret elkülönítve nem érhet különösebb kellemetlen meglepetés.

Az árfolyam ugyanakkor nem minden: tekintettel arra, hogy a devizahitelek sűrűn – három, illetve hat havonta – átárazódnak, a nemzetközi kamatkörnyezet és azon keresztül a forrásköltségek alakulása is nagyban befolyásolja a törlesztőrészletek mozgását. Ebből a szempontból viszont nem egyértelműen kedvező a helyzet: bár a legutóbbi jegybanki nyilatkozatok - a viszonylag jó inflációs kilátások miatt - visszafogottabbak voltak a szokásosnál, a kamatemelés lehetőségét hosszabb távon egyik jegybanknál sem lehet kizárni.