Nem kartelleztek a brókerek

Ugyanebben az ügyben a Budapesti Értéktőzsde kötelezettséget vállalt, így az ellene folyó versenyhatósági eljárás jogsértés megállapítása nélkül, végzéssel zárult.

Az előzményekről:

A Budapesti Értéktőzsde ( BÉT) vezérigazgatójának határozata alapján, egyes tőzsdei termékek (határidős termékek) tőzsdei kötésegységeinek (kontraktus) méretei 2006. szeptember 18-i hatállyal csökkentésre kerültek. A börze szerint a lépés célja, hogy a legnépszerűbb termékek kontraktus méretének csökkentésével a befektetők szélesebb köre számára váljon elérhetővé a határidős részvénykereskedés. A lépést a befektetési szolgáltatók, azaz a brókercégek érdekképviseleti szerveként működő BÉT Kereskedelmi Bizottság kezdeményezte.

A GVH azért indított eljárást, mert a rendelkezésére álló adatok szerint a brókercégek a BÉT döntésével egyidejűleg – amögé bújva – 2006. szeptember 18-án előzetes egyeztetést követően, egyöntetűen kb. 200-300 százalékkal emelték meg a határidős piachoz köthető tranzakciókból származó jutalékaik díjait . Alaposan feltehető volt továbbá, hogy az egységes jutalékemelésre a kereskedelmi bizottság (tehát közvetve a brókercégek) egyik korábban kidolgozott és a BÉT által 2005 őszén kihirdetett döntése miatt nyílt lehetőség. E döntés értelmében ugyanis a tőzsdén bármely szekcióban (részvény, határidős termék, deviza, stb.) tevékenykedni kívánó brókercég a korábbi 5 millió forintos belépési díjjal szemben csak 30 millió forintos belépési díj megfizetése után tevékenykedhet.

Alaposan feltehetővé vált, hogy e lépés miatt több külföldi és hazai vállalkozás nem tudott belépni a magyar piacra. Gyanújának alátámasztására a GVH 2006. október 9-én előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét tartott a Buda-Cash Brókerház Zrt-nél, a Concorde Értékpapír Zrt.-nél, az Equitas Bróker Rt-nél, az Erste Befektetési Zrt-nél, valamint a Budapesti Értéktőzsde Zrt-nél. Később, 2006. október 18-án a versenyhatóság előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét tartott a Cashline Értékpapír Zrt.-nél, az Equilor Befektetési Rt.-nél, valamint a HVB Bank Hungary Zrt.-nél is. A vizsgálatba a GVH bevonta a Hamilton Tőzsdeügynökség Zrt-t, a Questor Zrt-t, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt-t, valamint az Inter Európa bank Zrt-t is.

A vizsgálódás során a 11 befektetési szolgáltató díjemelése kapcsán nem sikerült olyan irati bizonyítékot találni, amely közvetlenül vagy közvetve bizonyította volna, hogy a GVH kartell gyanúja megalapozott. Csupán az volt megállapítható, hogy míg egyes vállalkozások egyáltalán nem emelték díjaikat, addig mások emelték ugyan díjaikat, de jelentősen eltérő mértékben. A díjváltozás időpontjának viszonylagos egybeesése adhatott ugyan gyanúra okot, azonban a GVH ellenkező bizonyíték hiányában életszerűnek tekintette, hogy a BÉT vezérigazgatójának kontraktus méreteket csökkentő határozata indokolta a díjváltoztatások időpontjának közeliségét.

A versenytörvény szerint az eljáró versenytanács az eljárást végzéssel megszünteti, ha a vizsgálat során beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg törvénysértés, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény. Mivel a GVH vizsgálata nem tárt fel a jogsértést alátámasztó bizonyítékot és annak előkerülése az eljárás további folytatásától sem volt várható, a versenyhatóság ezért a kontraktus díjak emelése tekintetében, a jogsértő magatartás bizonyítottságának hiánya miatt a brókercégek elleni eljárás megszüntetéséről döntött.

A GVH a BÉT elleni vizsgálatot azonban tovább folytatta, hogy kiderüljön: az egyszeri belépési díjak megemelése vajon alkalmas volt-e a befektetési szolgáltatók piacra lépésének megakadályozására. A börze azonban a versenyhatóság eljárása közben vállalásokat tett. Ennek értelmében: