Nem mindegy, melyik országban nyomták az euróbankjegyünket?

A jelenségről beszámolva a Handelsblatt rámutat, hogy a megkülönböztetésre a bankó sorozatszáma ad módot. A berlini Bundesdruckerei által előállítottak azonosító karaktersorozata „X” betűvel kezdődik, a gyanakvó németek pedig azt hiszik, hogy pénzügyi válság esetén ezek értékállóbak lesznek, mint az EU déli tagállamaiban kibocsátott változatok.

Történelmi példákat idézve a Telegraph emlékeztet, hogy a XIX. századi amerikai pénzforgalmi gyakorlatban előfordult, hogy más-más államban kibocsátott dollárjegyek eltérő értéket képviseltek. A brit lap egyúttal rámutat, hogy a német átlagember félelmének – a két háború utáni, pusztító infláció emlékén, és a most ismét gyorsuló ütemű pénzromláson kívül – nincs semmilyen alapja. Az egyes tagállamok ugyan maguk nyomtatják a – gazdasági súlyuknak megfelelő mennyiségű – bankjegyeket, de ezt az Európai Központi Bank szigorú felügyelete mellett teszik. Amint pedig forgalomba kerülnek, utána szabadon használhatók az euróövezet bármely államában, sőt azon túl is.

Olaszországban a római Instituto Poligrafico nyomtatja a bankjegyeket, mégpedig „S” betűvel kezdődő sorozatszámmal, Madridban ugyanezt a Fabrica Nacional de Moneda teszi, „V” kezdetű azonosító karaktersorozattal. A két intézmény által készítetteken kívül a németek egy része gyanakvással fogadja még a Portugáliában és a Görögországban előállított euróbankjegyeket.

A kétkedés lehetséges okát firtatva a Telegraph utal arra, hogy sok német rendelkezik valamilyen ingatlannal a déli tagállamokban, így első kézből értesülnek az ottani gazdasági problémákról. A bizalmatlanságot emellett a német sajtó is fokozza, amikor az euróövezet északi és déli államai közötti szakadásról cikkez.

A kicsit hozzáértőbbek attól tartanak, hogy a déliek érvényesítik a politikai befolyásukat az EKB felett, ami veszélyessé váló pénzromlást válthat ki. Emellett a németek naponta tapasztalják a szünet nélküli drágulást a bevásárlásaik során, ami egyrészt az „értékálló német márka” utáni nosztalgiát erősíti, csakúgy, mint a korábbi inflációs emlékek miatti félelmeket.