Hogyan alakulhat a bankok sorsa?
- Az amerikai szenátus megszavazta a rossz banki kinnlevőségek állami felvásárlására szánt 700 milliárd dolláros mentőcsomagot. Segíthet ez kikecmeregni a globális pénzügyi válságból?
- Ha a képviselőház is megszavazza, akkor igen. Most ugyanis az a legnagyobb kérdés, miként lehetne rávenni a bankokat arra, hogy azt tegyék, ami a legfőbb dolguk: nyújtsanak hiteleket. A rossz jelzáloghitelek méreganyaga ugyanis megölte a hitelnyújtási kedvet, ez pedig az egész reálgazdaság megbénulásával fenyeget. A Paulson-terv ennek a méregnek az ellenszéruma lehet. De itt nem lehet megállni. A második lépés a bankok újratőkésítése. Erre azért van szükség, mert a méreg, a rossz pénz tönkretette a jót is, és tőkehiány alakult ki. Harmadik lépésként pedig új pénzügyi szabályozási és felügyeleti rendszert kell alkotni, hogy mindez ne ismétlődhessen meg.
- A Deutsche Bank főnöke, Josef Ackermann úgy véli, Európában is szükség lenne egy hasonló csomagra. Egyetért vele?
- Az európai helyzet nagyon hasonlít a néhány hónappal ezelőtti amerikai szituációra. Itt is egyre komolyabban merülnek fel a fizetőképességi, likviditási zavarok az eszközök árazási szabályai miatt. A hosszan tartott eszközöket is bizonyos időközönként újra kell árazni az aktuális piaci árfolyamnak megfelelően, de mit lehet tenni, ha már nincs piac, ha most éppen senki nem hajlandó megvenni bizonyos papírokat, amelyek pedig később újra sokat érnének?
- A piac akkor lesz hatékony, ha hagyjuk csődbe menni a rosszul vezetett vállalatokat. Ez a bankokra nem érvényes?
- Egyébként egészséges bankok is megrendülhetnek a mostanihoz hasonló helyzetekben, mert ha az aktuálisan alacsonyan lévő árfolyamokon kell újraárazni az eszközöket, akkor leírási veszteség keletkezik, és ez csökkenti a bizalmat az illető pénzintézettel szemben. Emiatt más bankok nem lesznek hajlandók számára hitelt adni a bankközi piacon, vagy csak sokkal drágábban, ami tovább rontja ennek a pénzintézetnek a helyzetét és ördögi kör alakul ki, az egész bankrendszer bedőlhet. Ezt úgy lehet megelőzni, ha a gyökerénél ragadjuk meg az okokat és eltávolítjuk a mérget a rendszerből. Erre tesz kísérletet a Paulson-csomag.
- Akkor tehát az eszközárazási szabályok a hibásak, azokat kell megváltoztatni?
- Az eszközök rendszeres, piaci alapú újraárazásának kényszerének, az úgynevezett mark-to-market szabálynak óriási a fegyelmező ereje, átláthatóságot biztosít a részvényesek és a befektetők számára is, és védi is őket. Nem ezzel van tehát baj, hanem a piac rossz működésével, azt kell orvosolni.
- Az Európai Bizottság szerdán a banki tőkekövetelmények szigorítását javasolta. Ez megfelelő eszköz lehet a piaci működés javítására?
- Rengeteg javaslat van, a kérdés csak az, hogy helyes-e ezeket külön-külön megvizsgálni, vagy átfogó szemléletre, rendszerszintű megközelítésre van-e szükség. Most még nem tudjuk, hogy a probléma rendszerszintű-e. Nem tudjuk, milyen messzire terjedt szét a méreganyag a pénzvilág szervezetében. És nem lenne jó felvállalni azt a kockázatot, hogy esetleg túl későn jövünk rá, mennyire átfogó a baj. Már régen nem a rossz jelzáloghitelekről van ugyanis szó, hanem arról, hogy elapadhatnak a hitelforrások az egész reálgazdaság számára.
- Kell-e az eddigieknél szigorúbban korlátozni a bankok befektetési tevékenységét?
- A bankok azért terjesztették ki befektetéseiket, mert sokszor így nagyobb nyereségeket tudtak elérni, mint a hagyományos betétgyűjtéssel és hitelezéssel, és a verseny erős volt, így lehetett előnyhöz jutni. A gond csak az, hogy a nagyobb hozamokhoz természetesen nagyobb kockázatok is társultak. A kevésbé elővigyázatosak túlvállalták magukat, és ez okozta a bajt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.