Alaposan meglepődtek az elemzők az alapkamattal kapcsolatban

Az elemzők döntő többsége most tartásra számított, legkorábban a következő negyedévben vártak kamatvágást. Barta György úgy vélte, hogy ez az első lazító lépés a kötelező tartalékráta öt százalékról két százalékra történő mérséklése mellett. Utóbbi a likviditást növeli a piacon - magyarázta.

A hétfőn közzétett inflációs jelentésből a statisztikák az infláció meredek csökkenését prognosztizálják 2010-re. A hatást tekintve kérdés az, milyen Magyarország megítélése, hiszen az októberi 300 bázispontos jegybanki alapkamat-növelést éppen a forint elleni spekulatív támadások indokolták. Az elemző megjegyezte, hogy a kamatfelár a fejlett gazdaságok jegybankjainak kamataihoz képest arányaiban megmarad, hiszen az Európai Központi Bank után a svájci jegybank is drasztikus kamatvágás mellett döntött, akárcsak az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed. Eppich Győző, az OTP Bank elemzője szintén nagy meglepetésnek nevezte a kamatcsökkentést, amit szerinte az inflációs várakozások csökkenése indokolt.

A döntésben nyilvánvalóan szerepet játszott a reálgazdaság megsegítésének szándéka is - tette hozzá. Magyarország külső finanszírozási igénye 2009-ben csökken, rendelkezésre áll az IMF és az Európai Unió hitelkerete, így nem kell aggódni a forint gyengülése miatt, ami szintén indokolhatta a kamatvágást. A kötelező tartalékráta csökkentése azoknak a bankoknak segít, amelyek az egymás közötti hitelezésben nem jutnak forráshoz, vagy a bizalmatlanság, vagy pedig a meghatározott limit betartása miatt - mondta az MTI-nek Tardos Gergely az OTP elemzője.

 Hozzáfűzte: ezek a bankok így nem szorulnak jegybanki forrásra. Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. elemzője úgy vélte, nagy meglepetést okozott a kamatcsökkentés, ugyanakkor hangsúlyozta: az 50 bázispont nem jelent szignifikáns különbséget. Az elemző szerint a jegybank döntését egyrészt az tette lehetővé, hogy a közelmúltban számos jegybank erőteljes kamatvágást hajtott végre, másrészt pedig, hogy az MNB lefelé módosította inflációs várakozásait. Suppan Gergely úgy vélekedett, ha a nemzeti bank kizárólag az inflációs célt követné, akár nagyobb mértékű kamatcsökkentés mellett is dönthetett volna, azonban rövid távon a pénzpiaci stabilitás fenntartása a legfontosabb. A tartalékráta csökkentésével a jegybank a hitelexpanzió irányába próbálja befolyásolni a bankokat - vélekedett az elemző, aki jó döntésnek ítélte a ráta mérséklését. Hozzátette: a tartalékráta az Európai Unió országaiban 2 százalék körül van, így már régen napirenden volt a magyarországi csökkentés.