A hazai hitelintézetek már szinte kivétel nélkül alacsonyabb törlesztőrészlettel kínálják a jelzáloglevél- vagy a kiegészítő kamattámogatás mellett nyújtott köl-csöneiket, mint az euróalapúakat, hiszen ez utóbbiak teljes hiteldíjmutatója a legtöbb szereplőnél 10 százalék fölé kúszott.
A bankok online hitelkalkulátorainak tanúsága szerint az új lakás vásárlásához, építéséhez igényelhető kiegészítő kamattámogatásos hitelek havi törlesztő-
részlete akár 30 ezer forinttal is alacsonyabb lehet a piaci feltételekkel árult euróhitelekénél, ha a maximális, 15 millió forintos öszszeget igényli az ügyfél.
A támogatott hitelek népszerűségének növekedéséhez az is hozzájárulhat, hogy azokat akár ötéves kamatperiódus mellett is igényelhetik az érintettek. A támogatott lakáshitelek ezredforduló utáni fénykora viszont – amikor havonta átlagosan 50-60 milliárd forinttal nőtt az állományuk – vélhetően már nem tér vissza, leginkább a 2003 decemberétől hatályos szigorítások miatt. A kormány – látva az egyre halmozódó támogatásokban rejlő időzített bombát – ugyanis az új lakásoknál 15, a használtaknál pedig 5 millió forintban maximálta az igényelhető hitelt. Emellett a jelenleg devizahitelben ülő ügyfelek a kölcsöneiket nem válthatják át támogatott forinthitelre, és ez utóbbiakat is csak azok a családok igényelhetik, amelyeknek nincs érvényes támogatott hiteles szerződésük.
A lapunknak nyilatkozó hitelintézetek is növekvő keresletre számítanak a támogatott lakáshiteleknél, ám nagy rohamra – a már jelzett okok miatt – ők sem számítanak. A CIB Bankál úgy tapasztalják, hogy a lakáshitelre pályázó ügyfelek most már a támogatott kölcsönöket is „körbejárják” a konstrukciók közötti mérlegelés során, de a felvehető összeg maximális nagyságát és a jogosultság kérdését egyaránt figyelembe kell venniük. Az MKB Banknál szintén az államilag támogatott lakáshitelek népszerűségének növekedésére számítanak a közeljövőben. Ez részben a forintban felvett lakáshitelek általános növekedésének tudható be, másrészt – mivel az előbbiek köztudottan drágábbak a devizahiteleknél – akik jogosultak az állami támogatások igénybevételére, a támogatás lehetőségét a jelenlegi piaci környezetben mindenképpen ki fogják használni. Komócsi Sándor, az UniCredit Bank ügyvezető igazgatója szerint a devizaalapúak kamatszintjével megegyező, de azoknál valamivel olcsóbb és árfolyamkockázat-mentes támogatott hitelek iránt várhatóan nő az érdeklődés. Ám jelentős növekedésre nem számítanak, mivel a jegybanki alapkamat emelkedésével – a kamatszámítás metódusának következtében nem azonnal, de 1-2 hónap múlva – adott esetben a támogatott hitelek kamatai is megemelkedhetnek.
A forintalapú lakáshitelek évek óta tartó állománycsökkenése mindenesetre megállhat a piacon. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint ezen kölcsönök mennyisége 2005 decemberében érte el a csúcspontját – akkor meghaladta az 1800 milliárd forintot –, az idén szeptemberben viszont már csak valamivel több mint 1570 milliárd forintnyit tartottak belőlük nyilván, ez a teljes lakáshitel-állomány nagyjából 45 százalékát jelentette.
Marad a frank
Az Aegon Magyarország Hitel Zrt. nem szünteti meg svájcifrank-alapú hiteleit – közölte a társaság. Emellett decembertől a hitelkínálat is bővül, euró- és forintalapú kölcsönökkel, s a hitelek maximális futamidejét is meghosszabbítják 35 évre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.