"Ha felveszünk egy pozíciót, azt 15 százalékos plusznál mindenképpen lezárjuk"

- Az Abszolút Hozam származtatott alapjuk több mint 16 százalékos hozamot generált a bevezetése óta eltelt fél évben, míg a hazai hasonló konstrukciók átlagosan mínusz 7 százalékot produkáltak. Ilyen piaci környezetben ez hogyan sikerülhetett?

- A Generali Alapkezelőnél az az elv, hogy csak akkor indítunk új alapot, ha megvan az ehhez szükséges tapasztalatunk, tehát nem csak eladandó termékként fogjuk fel a befektetési jegyeinket, amelyeket le kell nyomni az ügyfél torkán. Emellett minket – a piaci szereplők egy részével ellentétben – nem köt meg az anyavállalat, tehát nem kell telepakolnunk a portfólióinkat Generali-alapokkal. Mivel pedig cégünk elsősorban nyugdíjpénztárakkal áll kapcsolatban, a befektetési palettájuk szélesedésére nekünk is reagálni kellett, ennek a következménye, hogy létrejöttek az abszolút hozamú alapok. Ezek története egyébként nem új keletű. Az ugyanis, hogy a piacok nem nőhetnek az égig, már 2006–07-ben is látszott, és a benchmarkkövető alapok már akkor sem teljesítettek jól: az átlagosan 6-7 százalékos pénztári hozamokkal szemben az abszolút hozamú portfóliók 12-13 százalékot hoztak. Ami pedig a befektetési stratégiát illeti: a lényege az, hogy semmilyen különleges szabály nincs a portfólió öszszetételére, viszont a technikákra igen. Ha tehát felveszünk egy pozíciót, azt 15 százalékos plusznál mindenképpen lezárjuk, akkor is, ha esetleg további növekedésben bízik a piac. Fordított esetben viszont még gyorsabb a lezárás, legfeljebb mínusz öt százalékig mehetünk el. Az alap bázisát rövid kötvény- és bankbetét-befektetések képezik, s elsősorban a részvényportfólión elért haszon hozza a pluszhozamot.

Az interjú teljes terjedelemben itt olvasható