Változások a kasszáknál

Két fontos változással indult az év a magánnyugdíjpénztárak számára. A kasszáknak az idén január 1-jétől – ha korábban még nem tették meg – be kellett vezetniük a választható portfóliós rendszert, amely háromféle befektetési politikát kínál az ügyfeleknek. Közülük az úgynevezett növekedési portfólió tartalmazza a legtöbb részvényt, minimum 40 százaléknyit, így ez a legkockázatosabb, a legkevésbé rizikósnak pedig a klasszikus számít, amelyben legfeljebb 10 százalékos lehet a részvényarány. A kettő között helyezkedik el a közepesen kockázatos, úgynevezett kiegyensúlyozott portfólió. Tavaly ősszel azonban felpuhították a portfóliók összetételét szabályozó kormányrendeletet, és a részvényekkel való feltöltés határidejét 2011 közepéig tolták ki. Volt olyan kassza, amely élt is a lehetőséggel, az Axánál például jelenleg a növekedési portfólió 22 százalékát teszik ki részvények – közölte lapunkkal Bangáné Jarecsni Rita, az Axa Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója. A lapunknak nyilatkozó pénztárak többségénél azonban a növekedési portfóliók 40–60 százaléknyi részvényt tartalmaznak. A másik újdonság a magánkasszáknál az egységalapú elszámolási rendszer bevezetése. Ennek segítségével a tagok naponta nyomon követhetik, mekkora hozamot értek el az egyes kasszák portfóliói. Az első idei elszámolt napok eredményei e hét vége felé kerülnek ki az intézmények honlapjára, illetve a pénzügyi felügyelet internetes oldalára. Az árfolyamok egységesen 1-ről indulnak, így a legtöbb kassza esetében könnyen összehasonlíthatóvá válnak a hozamok. Némileg nehezíti azonban majd az összevetést, hogy két kassza már korábban bevezette az egységalapú elszámolást: az OTP egy évvel ezelőtt, az ING pedig tavaly októberben. E két pénztárnál pedig az árfolya-mok nem 1-en álltak január első napján, hanem tükrözik az elmúlt hónapokban bekövetkezett változásokat. A részvénypiacok esése miatt az OTP növekedési portfóliójának árfolyama például 0,67, az ING-é pedig 0,87 körüli szinten állt az év végén. Kérdés, hogy a közzétett adatokra hogyan reagálnak majd az ügyfelek. „Eddig a magánpénztári tagok kevéssé törődtek azzal, mi történik a befektetésükkel, nem sokan váltottak a portfóliók között” – osztja meg tapasztalatait Bíró Gergely, a Dimenzió Magánnyugdíjpénztár befektetési igazgatója. A passzivitást mutatja, hogy a lapunknak nyilatkozó, a válaszható portfóliókat most bevezető kasszáknál a pénztártagok csak néhány százaléka választott tudatosan befektetési stratégiát magának, a többiek megelégedtek az életkoruk alapján történő automatikus besorolással. A már korábban is többféle portfólióval rendelkező pénztáraknál pedig néhány ezrelék csupán a módosítók aránya. A múltbéli hozamokat napi szinten megmutató pontos számok azonban a jövőben könynyen arra sarkallhatják a pénztártagokat, hogy váltsanak, akár a kasszák között is. Az elhamarkodott döntésektől azonban óva intenek a szakemberek. „Rossz időzítés lenne éppen most átlépni a növekedési portfóliókból egy kevésbé kockázatosba, nehezen lehetne ugyanis visszaszerezni az elveszített pénzt” – mondja Holtzer Péter, a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal elnöke. A részvénypiacok kiszámíthatatlansága miatt hasonlóan rosszul járhatnak azok, akik néhány évvel a nyugdíjba vonulás előtt csoportosítanák át befektetésüket az ajánlottnál rizikósabb portfólióba. Tavaly egyébként feltehetően nagyon rossz évet zártak a kaszszák. Mintegy 350 milliárd forintnyi tagdíj kerülhetett a magánnyugdíjpénztárakba, de valószínűleg legalább ugyanennyit el is veszítettetek a piacok teljesítménye miatt – állítja Holtzer. A pénztárak egyelőre nem közölték, mekkora hozamot értek el 2008-ban, a szakértők azonban az átlagos piaci veszteséget 15-20 százalékosra becsülik.