Ezentúl hogyan jutalmazzák a brókereket? Korlátozásokat vezettek be Franciaországban

A Le Monde című napilap hétvégi számának értesülését a pénzügyminisztérium is megerősítette. Az FBF a jövő hét folyamán juttatja el a brókerek jutalmazásának korlátozásáról szóló javaslatait Christine Lagarde gazdasági miniszternek.

Franciaország ezzel az első ország lesz, amely a bankszektornak pénzügyi mankót biztosító kormány nyomására korlátozni fogja a brókerek bónuszrendszerét. Az intézkedés alapvető célja az elmúlt években tapasztalt szélsőséges tőzsdei kockázatvállalások visszaszorítása. A francia felügyeleti szervek jelentésükben azonban európai és világ szinten is hasonló jellegű szabályozást sürgetnek a G20-ak következő londoni csúcstalálkozóján a versenytorzulás elkerülésére, illetve a franciaországi pénzügyi intézmények versenyképességének megtartására. Január végén - szintén a kormány nyomására - az állami pénzügyi támogatásban részesült francia nagybankok vezetői végül lemondtak a tavalyi prémiumukról. A BNP vezetője például több, mint 2 millió, a Crédit Agricole elnöke pedig 607 ezer eurós bónuszt utasított vissza. A múlt csütörtökön a gazdasági és pénzügyi válságról adott tévéinterjújában Nicolas Sarkozy államfő viszont úgy vélte, hogy még tovább kell menni: - Sokkal inkább megbotránkoztat a brókerek jutalmazási rendszere, mint a bankelnököké. Ezt a rendszert akarom megváltoztatni - hangoztatta. Hozzátette: - Ezek a fiatalemberek a spekulációra játszanak a bankok nevében, s a jutalmazási rendszerüket a kockázati prémium határozza meg. Ez vezetett a jelenlegi katasztrófához. Na ezt kell megtiltani. A pénzügypiac valamennyi szereplőjére vonatkozó etikai kódex 2010 elején lép életbe Franciaországban, s a Le Monde szerint négy fő intézkedést tartalmaz. A legfőbb javaslat megtiltja a teljesítménytől független "garantált bónuszt" a pénzügyi piac szereplőinek.

A második a jutalom egy részének fokozatos átutalását írja elő a tőzsdei forgalom tényleges eredményének függvényében, ami annyit jelent, hogy a bróker prémiuma nem kerül kifizetésre, amennyiben a banki intézmény vesztes piaci helyzetbe került. A harmadik javaslat szerint a bónusz egy jelentős részét ezentúl részvényben vagy értékpapírban kell kifizetni azért, hogy a jutalmazás összhangban legyen az intézmény tőzsdei árfolyamához és a részvényesek érdekeihez képest az alkusz tényleges teljesítményével.

A negyedik javaslat szerint pedig az intézményeken belüli jutalmazási rendszerek elveiről az igazgatótanácsokat részletesen informálni kell, hogy elkerülhetőek legyenek a jövőben az olyan esetek, amikor egy bank több milliárd eurós veszteségért egyetlen brókert helyeznek vád alá, mint ahogy az egy évvel ezelőtt a Société Générale esetében történt.