Mi várható még a forintpiacon?

Ez pedig volatilis mozgást okoz az árfolyamban, kereskedők elmondása szerint a 299-304-es széles sávban halad a forint, amely délre visszaerősödött a 300-as értékre. A többi régiós deviza mögött is „nehéz 24 óra” van: a cseh korona két és fél éves mélybe gyengült tegnap délután, míg a lengyel zloty ma reggel 1,3 százalékot gyengült az euróval szemben 4,6995-ig.

„A forint a régiós devizákkal párhuzamosan gyengült az elmúlt hetekben, így leginkább a kockázatoktól való elfordulást látjuk a folyamat mögött, mintsem valami speciálisan forintellenes akciót” – mutat rá ma megjelent elemzésében Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője. A befektetők folyamatosan értékelik át a régió országainak egy-két éves, egyre kedvezőtlenebbnek tűnő növekedési kilátásait. Miután a régiós hatásokat véljük erősebbnek, így a társdevizák erősödése a forintnak is segíthet. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy Magyarországnak a régió más országaihoz képest sokkal nagyobb problémát okoz a gyengülő deviza, a felhalmozott hatalmas devizahitel-állomány miatt

„Az MNB három dologra figyel alapvetően, ebből kettő (infláció és növekedés) alacsonyabb kamatszintet indokolna. A harmadik és talán a legkényesebb kérdés jelenleg a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitása és a tőkeáramlások folytonossága. Itt látjuk a régió más országaihoz képest a legnagyobb eltérést. Úgy véljük, stabilitási szempontból a fájdalomküszöb közel lehet, ami a forint árfolyamát illeti, így a kamatcsökkentés lehetőségei eléggé beszűkültek. Itt is hangsúlyozzuk, hogy inkább kormányzati lépésekre lenne szükség, illetve a kormány és a jegybank együttes fellépése lehetne igazán hatásos” – tette hozzá Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.

„Jegybanki kamatemelésre nem számítunk, az ugyanis a Monetáris Tanács hitelességvesztését okozná. Ha lesz jegybanki intézkedés, az inkább más formában jelenhet meg. Az inflációs célt egyébként teljesíthetőnek látjuk a jelenlegi feltételek mellett is.” – emelte ki az elemző.

Hosszú távon 250 és 300 között lehet az optimális forintárfolyam

„Hogy milyen euróárfolyam lesz a magyar gazdaság egyensúlyi árfolyama, úgy véljük, hogy versenyképességi szempontból mindenképpen a korábban szinte konszenzusnak tartott 250-es szintnél gyengébb árfolyam lenne kedvező. Látva azt, hogy a jelenlegi árfolyam milyen kockázatokat hordoz magában, azt gondoljuk, hogy 250 és 300 között lehet az igazság” – hangsúlyozta Vizkelety Péter.

Külföldi vélemények

Londoni elemzői vélemények szerint nem áll meg a feltörekvő devizák értékzuhanása a jelenlegi szinten. Steward Paterson, a Riley Petrson Investment Management vezetője szerint a magyar gazdaság most olyan, mint Thaiföld volt az 1997-es válság idején. Az elemző szerint a forint árfolyama – ahogy a thai baht gyengült a válság kitörését követően – további 20 százalékot is emelkedhet. Mindezek hatására az egész kelet-közép európai térségben kialakulhat egy 97-es 98-as dél-kelet ázsiai válságra emlékeztető árfolyamspirál – véli Paterson. Idén egyébként is a magyar deviza az egyik legrosszabban teljesítő feltörekvő pénz: 11,4 százalékot gyengült januárban az euróval szemben, ennél csak az orosz rubel teljesítménye volt rosszabb.

A Commerzbank régiós deviza-stratégája Ulrich Leuchtmann szerint a forint és a zloty további 10 százalékot is gyengülhet, míg a cseh korona árfolyama még 5 százalékos emelkedésbe kezdhet, amennyiben a jegybankok nem veszik elég komolyan a tegnapi „figyelmeztetést”, és nem kezdenek el időben reagálni az árfolyamsüllyedésre.

A Merrill Lynch előrejelzése szerint a forint a 315-ös szintig gyengülhet, de ez függ például attól, hogy sikerül-e a magyar kormánynak a Budapesten tárgyaló Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációját arra rávennie, hogy segítsen verbális intervencióval megállítani az árfolyamsüllyedést- írja Benoit Anne, a Merrill devizapiaci szakértője. A Merrill egyébként a múlt hét óta ajánlja klienseinek, hogy a forintot és a zloty-t adják el euróért vagy dollárért. Szerdán érkezett az IMF 8 fős delegációja Budapestre, hogy a 12,5 milliárd eurós segélykeret felhasználásáról tárgyaljon a kormánnyal. A delegációt James Morsink vezeti. A hitelcsomagról még novemberben állapodott meg a kormány és az IMF, annak fejében az idei költségvetési hiányt 2,9 százalékról 2,6 százalékra szorítja le Budapest. Az adórendszer átalakítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a bevételi oldal átalakítását a kiadásokhoz igazítják (300 milliárd forint mértékben lehet eltérni a megállapodott hiányban, ha a gazdaság állapota tovább romlana).