Az üzemanyagok ára húzta fel az inflációt

Londoni elemzők februárra 3 százalék alatti inflációt vártak. Az év első két hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest.

A legtöbb hazai elemző is már 3 százalék alatti ütemre számított a hónap során. A januári infláció 3,1 százalékos volt, így nagyon enyhe javulásról beszélhetünk. Az adat így is 2006 nyara óta a legkedvezőbb.

Az eddigi fő inflációmérséklő tényező, az üzemanyagár váratlanul jelentősen emelkedett, ez okozta, hogy a várakozások felett alakult az infláció.

Februárban az "alapdrágulás", a maginfláció 3,3 százalék volt éves, és 0,2 százalék havi összehasonlításban. Januárban a fogyasztói árak 0,6 százalékkal nőttek decemberhez képest, és 3,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.

A fogyasztói árak tavaly februárban 1,1 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 6,9 százalékkal haladták meg a 2007. februári szintet.

A nyugdíjas fogyasztóiár-index januárhoz képest 1 százalékkal, tavaly februárhoz viszonyítva 4,1 százalékkal nőtt.

Mináry Borbála, a statisztikai hivatal munkatársa azt mondta: elsősorban az üzemanyagok ára húzta felfelé a havi inflációs adatot.

A háztartási energia árai az átlaggal közel azonos mértékben, 1,1 százalékkal nőttek, ezen belül az elektromos energiáért átlagosan 2,8 százalékkal kell többet fizetni. A szolgáltatások átlag alatti 0,6 százalékos, valamint a tartós fogyasztási cikkek 0,5 százalékos drágulása szintén átlag alatti volt.

A KSH munkatársa megjegyezte, hogy a tartós fogyasztási cikkek árára már láthatóan hat a forint gyenge árfolyama. Hozzátette, hogy az e körbe tartozó termékek jellemzően importból származnak, így már az első két havi inflációs adatokon látható a forint árfolyamának hatása.

A ruházkodási cikkekért átlagosan 1,8 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy hónappal korábban.

Takarékbank: várakozásainknak megfelelő infláció februárban

Várakozásainknak megfelelően februárban az infláció 3%-ra csökkent az előző havi 3,1%-ról - adott gyorselemzést Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az infláció további mérséklődését az élelmiszer-, üzemanyag- és háztartási energiaárak magas bázishatása okozta, azonban a visszaeső hazai kereslet is hozzájárult a dezinfláció folytatódásához. A gyenge hazai keresletet tükrözi a szolgáltatások és tartós fogyasztási javak áralakulása: az utóbbi termékcsoport árai jóval kisebb mértékben emelkedtek, mint amit a jelentős forintgyengülés indokolt volna.

Az év közepéig az infláció lassú, fokozatos mérséklődésére számítunk, azonban az áfa és a jövedéki adó várható emelései az év közepétől az infláció emelkedését eredményezik majd. Feltételezéseink szerint az adóemelések a gyenge hazai kereslet miatt nem jelennek meg teljesen a fogyasztói árakban. Inflációs várakozásainkat ugyanakkor kismértékben növeli a forint gyengülése.