„Az Európai Unió irányelvei a tőke szabad áramlását írják elő” – hangoztatta prezentációjában Klaus Ossmann, az Európai Bizottság közgazdásza. A frissen csatlakozott uniós tagállamok azonban a nyugdíjrendszerüket egyfajta szociális ellátásként kezelik, és emiatt az állam a kelleténél nagyobb mértékben próbálja befolyásolni a pénztárak befektetési politikáját; előírja például, mennyi állampapírt kell minimálisan tartani a kasszáknak, vagy korlátozza a külföldi eszközök arányát az alapokban.
Ilyen típusú korlátozás a jelenleg még nem EU-tag Horvátországban is létezik – derült ki Peter Vlaic, a horvátországi nyugdíjalap-kezelők szövetsége képviselőjének előadásából. Déli szomszédunknál a kaszszáknak eszközeik legkevesebb 50 százalékát kell állampapírokban tartaniuk, és legföljebb vagyonuk 20 százalékából vásárolhatnak külföldi papírokat. A vagyonkezelők egyetértenek az állami korlátozásokkal, és a horvát kasszák vagyonának 94 százaléka hazai instrumentumokban van.
Bár a legtöbb országban a kockázatok mérséklése érdekében hoznak a nyugdíjpénztárak befektetési politikáját korlátozó jogszabályokat, előfordulhat, hogy éppen azért szükséges új szabályozókat bevezetni, mert a vagyonkezelők túlságosan óvatos stratégiája veszélyeztetné a hosszú távú hozamokat. „A korábbi magyar nyugdíjpénztári rendszerben a kasszáknak esélyük sem volt arra, hogy a jövőben rendes nyugdíjat biztosítsanak a tagjaiknak” – mondta előadásában Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója. Magyarországon hiába voltak engedékenyek a hatóságok, a befektetési politikák konzervatívak maradtak, ezért be kellett vezetni az úgynevezett választható portfóliós rendszert (VPR).
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.