Hullámvasúton a forint - összefoglaló

Csütörtök délután az euró mintegy 13 forinttal lett olcsóbb: árfolyama 307 forint körüli szintről esett 294 forint alá és még pénteken reggel is 293,22 forinton jegyezték. Később azonban az árfolyam fokozatosan jutott el a 298 forint körüli jegyzésekig.

A kereskedők a befektetők elbizonytalanodását, valamint a nem jelentéktelen profitkivétet nevezték a trend egyik fontos meghatározójának, amelyek nem csupán a feltörekvő devizák árfolyamát befolyásolták, de az amerikai tőzsdén is fordulatot idéztek elő. Azt, hogy nem magyar sajátosságról van szó, jól mutatja a lengyel zloty és a cseh korona árfolyamának napi változása: az euró/zloty árfolyam 4,45-ről 4,51-ig jutott, az euró/korona árfolyam pedig 26,25-ről nőtt 26,65-re.

A nemzetközi piacokon 1,2880 és 1,2930 között ingadozott az euró/dollár keresztárfolyam. Egyelőre lefékeződött, de meg még nem fordult a trend, nagy kérdés, hogy lesz-e visszatérés a tavaly év végi 1,40-es vagy a nyári, 1,55 feletti szintekhez. Az amerikai deviza árfolyama 231,84 forint a reggeli 226,61 forint, illetve a csütörtök délutáni 234,45 forint után.

A svájci frank jegyzése péntek délután 195,19 forint a reggeli 191,02 forint és a csütörtök délutáni 196,60 forinttal szemben. Az MNB hivatalos árfolyam jegyzése péntekre 192,75 forint, csütörtökre 206,90 forint volt.

A japán jen (100 jen) jegyzése 233,07 forint, csütörtök délután 239,27 forint volt. Az MNB hivatalos déli árfolyama pénteken 232,68 forint, csütörtökön 248,59 forint volt.

Az állampapírok másodpiacán a 300 alatt maradó euró/forint árfolyamnak köszönhetően az elmúlt napokban zuhanó hozamok alig változtak.

Elsősorban vételi érdeklődésről számoltak be a kereskedők, de volt mozgás az eladói oldalon is. Az irányadó államkötvények közül a három éves papír hozama 12,30/60 százalék - ez néhány napja még 14 százalék körül alakult; a tíz éves államkötvényé pedig 11,40/60 százalék. A piaci helyzetet ingatagnak, bizonytalannak minősítették a megkérdezettek, és hangsúlyozták, hogy az következő időszakban további hozamcsökkenés éppen úgy elképzelhető, mint a hozamok visszaerősödése. A hozamszint tényleges alakulását a nemzetközi befektetői hangulat alakulása és a magyar kormányzati lépések - vagy ezek elmaradása - egyaránt befolyásolhatják majd.

A forint árfolyamváltozása a régiós trendbe illik, amelynek a háttérben a frank mozgása áll, ugyanis az alpesi ország devizája 7,1 százalékot gyengült a lengyel zloty-val szemben, míg a forint ellenében 6,4 százalékos volt a pénteki vesztesége.

Ez a trendforduló Svájci Nemzeti Banknak volt köszönhető, amely 1992 óta először tett közzé szándéknyilatkozatot arról, hogy frank gyengítése céljából interveniálni fog a piacon, vagyis más devizákat - elsősorban eurót - vásárol.

A lengyel zloty árfolyama egyébként egy hónapos erős szintre tudott kapaszkodni az euróval szemben is: 4,4665-ig, míg a cseh korona árfolyama 0,2 százalékot erősödött – az elmúlt öt nap tükrében 5 százalékos az erősödése – 26,429-es szinten állt meg a közös pénz ellenében. A koronának jót tett a cseh jegybank-helyettes, Mojmir Hampl nyilatkozta is, amely szerint a gazdasági visszaesés nem lesz az előrejelzettnél súlyosabb (a cseh jegybank 0,3 százalékos GDP csökkenést vár az idén).

A régiós deviza erősödéséhez az is hozzájárult, hogy a hét második felében már megkezdődött az évtizedes mélypontról történő korrekció a tengerentúli tőzsdéken. Ennek köszönhetően kezdett nőni a kockázati étvágy, ami pedig bevásárlásra késztette a befektetőket a rendkívül alulértékelt feltörekvő eszközökből.

Ebben a szerencsés pillanatban tette közzé az SNB az intervenciós szándékát. „Határozott intézkedésre van szükség ahhoz, hogy lazítani lehessen a monetáris kondíción” – áll a svájci jegybanki közleményben. Jelentős fordulatot élt meg a frank árfolyama - amely biztonsági devizaként - nyár óta 10 százalékot erősödött az euróval szemben, de ennek egy harmadát el is olvasztotta a múlt hét utolsó két napján.

A svájciak hozzáállásában történő változás segíti a magyar és a lengyel lakosságot is, ahol az alpesi ország devizájában történő adósság teszi ki a lakossági hitelállomány java részét – mondja Simon Smollett, a Calyon londoni deviza-stratégája.

A forint tartós erősödése akár változást okozhatott volna a március 23-i Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntő ülésen is. A Bloomberg hírügynökség konszenzusa a jelenleg 9,50 százalékos alapráta tartását jósolja, de van olyan elemző - például Pawel Radwanski, a lengyel Bank Gospodarki szakértője - aki szerint 50 bázispontos csökkentést hajthat majd végre a monetáris tanács március 23-án.

Máshogy látja a helyzetet Tardos Gergely, az OTP Elemzési központjának szakértője, aki szerint legalább 50, de akár 100 bázispontos emelést hajthat végre az MNB. Ha nem teszi, akkor a forint árfolyama ismét jelentősen gyengülni fog, ugyanis a piac már beárazta az emelést – véli a közgazdász. Az elemző hozzáteszi, hogy a korábbi piaci várakozás a mostaninál magasabb, 150 bázispontos rendkívüli emelést is árazott, vagyis érződik, hogy valamelyest megnyugodtak a kedélyek. Tardos szerint a forintnak is jót tett a svájci intervenció, de hazai hírek, így az EU alapokból történő 2,4 milliárd eurós forint-váltás is támogatólag hatott az árfolyamváltozásra.

A kockázati étvágy valamelyest visszatért, amit jól mutat, hogy a hitel vissza-nemfizetést mérő credit default swap (CDS) pénteken 15 bázisponttal lejjebb, egy hónapos mélybe: 552 pontra zuhant hazánk esetében.