Kettős nyomás alá kerültek a könyvvizsgálók a válság miatt: egyik oldalról az ügyfelek szeretnék jobb színben feltüntetni a pénzügyi beszámolóikat, másrészről pedig a piac a korábbiaknál is hitelesebb beszámolókat vár a vállalatoktól és ilyen jelentéseket a könyvvizsgálóktól.
A hét elején egyeztető fórumot tartott a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a húsz legnagyobb hazai könyvvizsgáló társaság részvételével. Itt több hozzászóló jelezte, a vállalkozások beszámolóinál megnőtt a „kozmetikázás” kockázata, amellyel a hitelképességük látszatát szeretnék fenntartani.
Emiatt gyakoriak a nézeteltérések a beszámolót készítő vállalkozás és az azt véleményező könyvvizsgáló között, főként az olyan szubjektív tényezők megítélésében, mint például a követelések értékvesztése, illetve a folyamatban lévő pereik leendő kimenetele.
Mindeközben egyre erősebb össztűz alá kerülnek a nemzetközi könyvvizsgálók, mind hangosabban kritizálják ugyanis világszerte a „négy nagy” auditort – KPMG, Deloitte, PricewaterhouseCoopers, Ernst & Young, – amiért nem voltak képesek a válság kirobbanása előtt a bankok könyveiben rejlő kockázatos eszközökről hiteles képet adni.
Vezető amerikai hitelintézetek, így a Citigroup és a Bank of America, valamint a Wells Fargo vezetői kérték, hogy lazítsanak a jelenlegi rigorózus szabályozáson, amely véleményük szerint felelős a pénzügyi krízis eszkalálódásáért.
A jelenleg hatályos törvénykezés kötelezővé teszi a bankok számára, hogy az auditálás pillanatában számolt árfolyamon mutassák ki az eszközeik között lévő értékpapírokat.
Vagyis a fundamentális értékük alá zuhant részvények miatt nagyobb veszteség leírására kényszerülnek a szolgáltatók, mintha historikus árfolyammal kalkuláltak volna, vagy a könyvelők szubjektív értékelését vették volna alapul – áll a most kidolgozott javaslat indoklásában.
Vezető amerikai hitelintézetek, így a Citigroup és a Bank of America, valamint a Wells Fargo vezetői kérték, hogy lazítsanak a jelenlegi rigorózus szabályozáson, amely véleményük szerint felelős a pénzügyi krízis eszkalálódásáért.
A jelenleg hatályos törvénykezés kötelezővé teszi a bankok számára, hogy az auditálás pillanatában számolt árfolyamon mutassák ki az eszközeik között lévő értékpapírokat.
Vagyis a fundamentális értékük alá zuhant részvények miatt nagyobb veszteség leírására kényszerülnek a szolgáltatók, mintha historikus árfolyammal kalkuláltak volna, vagy a könyvelők szubjektív értékelését vették volna alapul – áll a most kidolgozott javaslat indoklásában. Trükközési lehetőségek - Nem számolnak el értékvesztést a kockázatos kinnlevőségeik után
- Nem számolnak el értékvesztést a valószínűleg nem megtérülő befektetéseik után
- Nem képeznek céltartalékot a jövendőbeli költségekre, például leépítés esetén a végkielégítésekre
- Nem számolnak megfelelő nagyságban értékcsökkenést
- Indokolatlanul feloldják meglévő céltartalékaikat
- Ez évi januári bevételeiket 2008 decemberére könyvelik le
- Nem értékelik át devizás tételeiket
- Nem megfelelően értékelik a saját termelésű készleteket
- Nem számolják el a határidős ügyleteiken keletkező veszteséget
- Fedezeti elszámolást alkalmaznak nem fedezeti ügyletekre
- Nem kellően konzervatívak a jogi ügyek megítélésében
- Saját előállítású eszközeiket túlértékelik
- Nem képeznek elegendő garanciális céltartalékot
- Felújításnak számolják el a karbantartást Trükkök százai -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.