Fekete negyedév a frankhiteleseknél

Közel 14 százalékos forintgyengülés hatásaival kellett szembesülniük a svájci frankban eladósodott lakossági ügyfeleknek az első negyedévben, és többségüket valószínűleg kevéssé vigasztalja az a tény, hogy 2008 utolsó három hónapjában még csaknem egyötödével esett vissza a hazai fizetőeszköz kurzusa az alpesi devizával szemben.

A kilátások sem túl biztatók: a forint gyors és nagyarányú erősödésének esélye csekély, bár a politikai helyzet várható stabilzálódása használhat az árfolyamnak. Biztató ugyanakkor, hogy a március eleji, 215 forint feletti csúcshoz képest már több mint húsz egységnyi mínuszban mozog a kurzus, ám a tartósan 200 forint alatti szint korántsem garantált.
Az ügyfelek szempontjából az is aggasztónak tűnik, hogy az alpesi devizában kinn lévő hitelek több mint 80 százaléka hosszú futamidejű, lakáscélú, vagy szabad felhasználású jelzáloghitel.

A Magyar Nemzeti Bank statisztikáiból viszont az is látszik, hogy az adósok egy része - ha megtehette - "kiirtotta" portfóliójából a svájci frankban meglévő tartozásait. A gépjárműhitelek állománya például több mint tizedével, bő negyven milliárd forinttal esett csak februárban, ami részben az előtörlesztések növekedésével is magyarázható. 

A kamatok alakulásán szintén nem látszik, hogy javulna a helyzet. Bár a Svájci Nemzeti Bank már zéró közelébe - 0,25 százalékra - mérsékelte az irányadó rátát, ez a banki kondíciókon egyáltalán nem látszik. A gépjárműhiteleket például februárban már átlagosan 15,60 százalékon árulták a hazai pénzügyi szolgáltatók, de a lakáshiteleknél is majdnem fél százalékponttal növekedett egyetlen hónap alatt az átlagos ráta.
A megnövekedett törlesztőrészletekkel szembesülő ügyfeleket nyilván az sem vigasztalja, hogy a svájci frank alapú kölcsönök jelentősége fokozatosan olvadni kezd a lakossági hiteleken belül.

A jegybanki adatok szerint a hazai pénzügyi szolgáltatók februárban már csak alig 11,5 milliárd forintnyi új frankhitelt helyeztek ki magánszemélyeknek, holott a "fénykorban" még havi több mint 100 milliárdnyi új szerződésre is akadt példa. (Lakáshitelből például egy éve még 50,8 milliárdot vettek fel frankban a háztartások, viszont két hónappal ezelőtt már csak alig hat milliárdot.) A bankok pedig már csak a rend kedvéért tartják - ha tartják egyáltalán - a kínálatukban a svájci frank alapú hiteleket, vagyis változatlan árfolyamot, és árakat feltételezve mind állományuk, mind a hiteleken belüli súlyuk érezhetően csökken majd a következő hónapokban.

Hosszabb távra visszatekintve ugyanakkor még nem olyan szomorú a lakosági devizaadósok helyzete: a múlt hét végéig tartó egy évben 167 forint volt az átlagos frank árfolyam a devizapiacon, ami nem tér el jelentősen a korábbi években megszokott értéktől. A bizonytalanságot, és az ország viszonylag kedvezőtlen megítélését viszont jól illusztrálja, hogy hihetetlenül széles sávban mozgott a kurzus: majdnem 65 egység volt az eltérés a július végi, 140 forintos csúcs, és a március eleji mélypont között.