Viszlát, kamattámogatás - Így milyen hitelt érdemes felvenni?

A jelzáloghitel-piac tavaly októberben befagyott. A hitelválság begyűrűzése előtt a jobb hónapokban több mint 150 milliárd forint értékű lakáshitelt és szabad felhasználású jelzáloghitelt folyósítottak a bankok - ennek több mint 90 százalékát svájcifrank-alapon. Aztán beütött a válság, három pénzintézet bejelentette, hogy nem hitelez tovább svájcifrank-alapon - a többiek az adatok szerint csendben álltak le - írja a Népszabadság.

Az MNB statisztikáiban szereplő legutolsó - áprilisi - számok szerint a korábbi összeg alig harmadára - havi 40 milliárd forint közelébe - apadt a kihelyezett jelzáloghitelek mennyisége. A svájcifrank-alapú kölcsönök aránya még mindig jelentős (22 százalék), de beszédesebb a viszszaesésük: a tavaly júliusi 144 milliárdról 9 milliárd közelébe csökkent az ebben a devizában folyósított jelzálogalapú kölcsönök havi összege.

Az alpesi ország valutájával szemben az európai közös pénz került előtérbe: euróalapon korábban alig vettek fel jelzáloghitelt a magyarok, most pedig az igényelt összeg felét ebben veszik fel. Nem véletlenül: van olyan bank, amely még ad svájcifrank-alapú hitelt, de annak a költsége - így törlesztőrészlete - nagyobb, mint ha az ügyfél euróalapon veszi fel a pénzt.

Gyors fordulatra senki sem számít a piacon, de sokan reménykednek abban, hogy a második fél évtől már a gödörből kivezető utat tapossuk. A lakáshitelezéssel foglalkozó bankok - különösen a jelzáloghitel-intézetek - számára persze rossz hír, hogy a kormány a kölcsönök támogatásának újabb korlátozásáról, illetve a gyermekszám alapján járó - sokszor az önerő nagy részét jelentő - szocpol támogatás, megszüntetéséről döntött.

Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy vége volna a jelzáloghitelezésnek, vagy ez a tevékenység kizárólag a devizaalapú (pontosabban, a mostani helyzethez igazodva: az euróalapú) kölcsönzésben öltene majd testet.