Ennek oka ezúttal a hónap elején végrehajtott, a fogyasztói árakat erőteljesen befolyásoló adóváltoztatás. Mint ismeretes, megemelkedett a legtöbb termék áfakulcsa, valamint az üzemanyagra és az élvezeti cikkekre kivetett jövedéki adó. Az utóbbi években már történt hasonló, 2006-ban, amikor a középső áfakulcsot emelték fel, később az élelmiszerek és az olaj világpiaci árának emelkedése, azt követően pedig a váratlan forintgyengülés növelte a pénzromlás ütemét.
A Reuters legutóbbi felmérésében 6,1 százalékra jött ki a megkérdezett szakértők júliusi inflációs prognózisa, azonban igen nagy volt a becslések szóródása. Négy százalék alatti és hét feletti jóslatok is érkeztek, tehát egyelőre nehéz tisztán látni az idei drágulással kapcsolatban. Abban azonban szinte kivétel nélkül egyetértenek az előrejelzők, hogy az év végéig folytatódhat az infláció gyorsulása, és csak az a kérdés, eléri-e a 8 százalékot decemberre.
Két forgatókönyv létezik, az egyik szerint az adóváltozások gyorsan és szinte teljes egészében megjelennek az árakban. A másik szerint viszont épp ellenkezőleg: nem tudják majd érvényesíteni a kereskedők a költségnövekedést.
Az elsővel ért egyet Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, aki egyébként a visszafogottabb jóslatnak számító 5,2 százalékos júliusi pénzromlást valószínűsíti. Szerinte megszűnt a kereskedők mozgástere, nem képesek lenyelni az áfaemelés okozta ártöbbletet, mert így is nagyon lecsökkent a jövedelmezőségük. Az autókereskedőkhöz hasonlóan tehát az eladások csökkenésének dacára is emelnek majd a többi szektorban. Az árverseny ilyen nyomott piacon kevésbé működik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.